Under construction
A városról, mint karkötőt a karról,
lecsatolták az összes parkolót.
Megállni nincs hely, elásott tavakról
álmodnak titokban a markolók.
Kerékvágás üzen a pótkeréknek,
bántja, nyomasztja már tenger dolog.
A buszok, látod, elfoglaltak, kékek,
de nem úgy kékek, ahogy gondolod.
Üres padok unatkoznak, akárha
kiegyenesített hullámcsatok.
Új menetrend kell, sok száraz talánnyal,
lazább, pontatlanabb hasonlatok.
Elillantak az autók, most alszanak –
vannak buszok, megállók nincsenek.
Két szél egy petpalackon hajba kap,
és éppen most késed le szégyened.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: kulter.hu, 2010
Feltöltés ideje: 2010-09-16 12:08:24
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-16 12:08:24
