Lótuszok között (Hévízi szonettek)
Még rejtenek a páratelt ködök
mélyén a csend lehull a reggelekre
kenunkra rátapad a békalencse
virágfolyamban lótuszok között
Levélszőnyeg mögül a fojtó indák
a némalét vizét ejtik rabul
virít a felszín s míg gyanútlanul
lapátolunk a mély megőrzi titkát...
Szakítanám de nézd a szár levél
riadtan hívja társait s befonva
lehúzza csónakunk... A déli szél
ki cinkosukká válik elsimítja
a víztölcsért micsoda csend a mély
jeltelen tűnünk el nyomot se hagyva...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.