parfüm
előttem jársz indulok követlek
távolodsz illatodban gázolok szívszakadva
lépteink nyomukban összeérnek
túl sok helyet hagytunk a tévedésnek
a sarkon utolérlek nem veszlek észre
tetszhalott mozdulatlanságom őriz
a megrekedt időben fejedet fordítod
arc nélküli némaságban
szavak alszanak a számban
észrevettél előtted járok
hallgatom a mögöttem torlódó csöndet
hajt előre a lendület
akármennyire is fékezem magam
eltűnök az utolérhetetlenségben
önmagam fedezéke vagyok
lábaimról leválnak a léptek
tekinteted átüti hátamat
szögesdrótkényszer a visszafordulás
és a talán meg a hátha
megállok hátranézek várlak:
de ez már nem te vagy
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
