Kis-Mezei Katalin : Ölelés


 
2841 szerző 39091 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Vajdics Anikó
  Takarodó
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
Péter Béla: A végső út kezdete
Szilasi Katalin: A nem várt
Gyurcsi - Zalán György: blekenvájt
Serfőző Attila: Ébredés
Serfőző Attila: Éjfél után
Ötvös Németh Edit: Amikor elszakad
Duma György: A vándor batyuja
Siska Péter: Archívum
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 6 órája
Tóth Gabriella 7 órája
Bátai Tibor 14 órája
Nagyító 15 órája
Ötvös Németh Edit 16 órája
Szőke Imre 17 órája
Tamási József 19 órája
Metz Olga Sára 19 órája
Karaffa Gyula 19 órája
Szakállas Zsolt 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
V. Szabó Mátyás 1 napja
Zsolt Szakállas 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Geréb János 1 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Serfőző Attila 3 napja
Tímea Lantos 3 napja
Fűri Mária 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Metz-Művek 1 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 órája
különc 8 órája
Bátai Tibor 8 órája
Conquistadores 9 órája
az univerzum szélén 11 órája
Hetedíziglen 12 órája
Janus naplója 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Bara 1 napja
Baltazar 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
A vádlottak padján 2 napja
Sin 3 napja
az utolsó alma 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kis-Mezei Katalin
Ölelés

Tizenhét évesen szerettelek meg,
mikor a derekam átölelted az előszobában
és arra kértél, maradjak még,
de nekem el kellett mennem apánk
régimódi szigora és anyád rideg közönye elől.
Addig csak nyűg és teher voltál, akit
kapkodva rángattam végig a mellékutcákon,
mert mindig későn keltem, de mégis
titokban büszke voltam, ha az anyádnak néztek,
és azon is csak később tudtam nevetni,
hogy a Rákóczi térről kerültél elő alig
ötévesen, mert elkószáltál, és én nem
tudtam elmenni egy fontos meccsre,
mert rémülten téged kerestelek.
Minden addigi haragom és dühöm
eltűnt abban az ölelésben, fontos lettél
nekem, végre igazán a testvérem.
Surányban mindig jó volt együtt,
és emlékszem, milyen dühös lettem rád,
mikor a százméternyi úton úgy indultál,
hogy majdnem lemaradtam a hátsó ülésről.
Azt azért még mindig nem tudom,
hogyan bocsáthatnám meg, hogy
az aput is elvitted magaddal, anyád
és a bátyánk aztán mindent széthúzgált,
nekem semmit sem adtak, amire nem volt törvény,
de Surány nem kellett, magamtól adtam át,
így legfeljebb öt évben egyszer, ha arra megyek,
így nem kell folyton elmennem a szentendrei
lámpa mellett, amit utoljára láttál életedben,
és nem kell folyton azon gondolkoznom, talán
jobbra kellett volna húznod azt a kurva kormányt.
Jó, tudom, akkor meg a fejed szakadt volna le.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-06-23 06:24   Napló: Metz-Művek
2025-06-23 06:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2025-06-23 03:21   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-22 23:57   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-22 23:54   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-22 23:20   Napló: különc
2025-06-22 23:17   Napló: Bátai Tibor
2025-06-22 23:16   Napló: különc
2025-06-22 23:07   Napló: különc
2025-06-22 21:51   Napló: Conquistadores