Jenei Gyula : Ha kérdenéd


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
FRISS FÓRUMOK

Pataki Lili 14 perce
Ötvös Németh Edit 57 perce
Vadas Tibor 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 4 órája
Szakállas Zsolt 6 órája
Tímea Lantos 6 órája
Filip Tamás 7 órája
Mórotz Krisztina 8 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Kosztolányi Mária 9 órája
Serfőző Attila 10 órája
Tamási József 11 órája
Paál Marcell 12 órája
Bátai Tibor 15 órája
Metz Olga Sára 15 órája
Szilasi Katalin 17 órája
Bara Anna 21 órája
Misinszki Hanna 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 8 órája
Minimal Planet 9 órája
Conquistadores 12 órája
Hetedíziglen 19 órája
az univerzum szélén 20 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
az utolsó alma 1 napja
nélküled 1 napja
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
Baltazar 1 napja
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Jenei Gyula
Ha kérdenéd

ha kérdenéd, mit csináltam ma, nem tudnám
megmondani. csak úgy telt a nap, ahogy
máskor. például nagyapám ezüst zsebóráját
nézegettem. rég nem aprózza az időt. gyerek-

koromban játszottam vele, akkor törtek le
a mutatói. (törtek le – micsoda távolságtartás!)
fehér alapon római számok, a tízesnél
csorba a porcelán, s az első fedőlap sérült

kicsit, nem lehet bepattintani. de a hátsókat
ha lehajtom, látszanak az apró fogas-
kerekek. sárgaréz szerkezet. (megszagolom:
furcsa, fémes illat, vagy az idő szaga?) mikor

állhatott meg végleg? gyerekkoromban
még sikerült ketyegést csavargatnom bele,
de túlhúzhattam, s valahol egy finom szál,
egy gyönge ér talán megszakadt. a polcra

akasztva másik óra: kommersz kvarc.
csuklómon hordtam, ám pár éve, mióta
lemerült benne az elem, a mobiltelefonomon
lesem, hogy éppen mennyi az idő (most

a számítógép 11:47-re vált), a karórám meg
fél nyolc után pár percet mutat. de hogy este
vagy reggel rángtak utolsót a mutatói, már
nem tudom. néha szeretném újra felcsatolni,

hogy ne csak barátok, családtagok, fél-
ismerősök, munkatársak szeszélye szeletelje
létezésem a csengőhanggal (amelytől folyton
megriadok kicsit), hanem a kopott kvarc

kiszámítható percegése darabolja morzsákra
a mázsás időt, ha fülemhez emelem.
13:41 a komputeridő. közben megetettem,
lefektettem a gyereket. nagyapám

négy évvel korábban meghalt, mint meg-
születtem. jó kezembe fogni a zsebóráját.
megcsináltassam? meg lehet? s ha újra körbe-
járnának a mutatók a fehér porcelánmezőn,

változna-e bármi? visszafelé átrendezhetem-e
a gyerekkort, a szívütésnél lassabb másod-
perceket. ha kérdenéd, mit csináltam ma,
hát ennyit: szavakat raktam egymás után.

múltkor a kisfiam leverte az ébresztőórát,
s ketyegés nélkül maradt a család, mert
feleségem is mobilon nézi az időt, s a
nagyobb gyerekek is. csak a telefonok, a gáz-

tűzhely, a számítógép, a rádió, a cd-lejátszó,
s a dekóder kijelzői villogták zölden, sárgán,
pirosan, hogy telik az élet, kitelik. némán
lüktettek, jeleztek, fájtak. fájt a csönd,

amelyben csak az erekben dübörgő folyadék
hangja hallatszott álmatlan éjszakán,  
meg a fölpercegő magányos szú. a gyerek-
korban hallatszik így a félelem. 18:13.

a nagyfiúk a tévét bámulják mögöttem,
mert ha számítógépezek, hátat fordítok
a szobának. néha azért visszanézek: motort
szerelnek, versenyeznek képen, képzeletben.

18.25-öt mutat a gép. tegnap az elejtett vek-
kert elvittem az óráshoz. azt mondta, nem
érdemes bele se nézni, vegyek inkább újat.
vettem, s most barátkozom a hangjával.

nyugtatott, szétkattogta az éjjelt, mint gyerek-
koromban. apám a temetőben, anyám meg
olvasón morzsolgatja istenes életét. fölkelek,
nyújtózom, vécére megyek, iszom egy teát.  

foglalkozom a gyerekekkel. nézem őket,
vajon melyikük örökli a zsebórát? 21:19.
s mi a sérülékenyebb: az óra vagy a test?
lerakódik a finom rozsda, a mész az erekben,

elkoszosodik a szerkezet. késnek, sietnek
a szívütések. 20:43. ez már egy másik
nap. ismét leereszkedem a versidőbe.
20:45. nem történt semmi – ma sem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 08:05   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-03 07:54   új fórumbejegyzés: Pataki Lili
2025-07-03 06:33   új fórumbejegyzés: Vadas Tibor
2025-07-03 03:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:33   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:05   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-03 01:15   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-03 00:45   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-03 00:25   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-03 00:01   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina