az ostoba


az ostoba
vendégnek jön
- másként figyel -
nem úgy,
mint amazok,
kik itt maradnak
holtig szolgaként,
és nem tudják
mivégre mindez,
de vendégnek jön -
meglátni ezt
vagy azt a dolgot,
észrevenni
embert is mögötte,
azt, ki mást
hogy is tehetne,
hisz itt; s nincs más
miben hihetne,
nincs útazás, mert
bárhová lép - ő megyen,
a táj, a változás:
emberre kent látlelet,
nyolc napon túl
nincs nyoma,
mert ki lép - magát viszi,
és nem hiszi,
hogy vendég jött
az ég felől,
az ostoba





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.