Térhódításban első az éj.
Mindenki eltűri leheletét.
A sötétség mit áraszt magából,
Terpeszkedik közel, s távol.
Árnyakkal népesíti a tereket,
színes ruhákra húz sötét lepleket.
Távoli bolygók fényét hinti szét.
Távoli árnyak intenek feléd.
Ki társsal fekszik,
nyugodtan alszik.
De aki egyedül,
álom szemére nem kerül.
Fáradtan ébred fel reggel,
mielőtt az óra ébresztené fel.
