Tavasz

Tavaszi szellő lebben.
Szívünk gyors ütemben
szaporán kezd verni.
Így tudunk bús napot feledni.
Ne zárkózz be, nyílj ki a világnak!
Add át magad a szabadságnak!
Légy friss patak, mit forrásvíz táplál!
Légy ott minden szomjazó virágnál!
Könnyű szellőként kérd táncra őket!
Hagyd had éljenek belőled!
Így lesz a Te életed is teljes,
de boldog, nem gondterhes.
Ha megtanultál önzetlenül adni,
így tudsz majd elfogadni.

Céltalan életünkön változtassunk végre.
Nem szabad, hogy eltűnjön a boldogság reménye.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.