Gitárügy

Basszusgitáros várt a sarkon
farmerban, fehér ingben.
Eddig nem volt szerencsém
a gitárosokkal. Hát most sem.

Meghívott egy fagylaltra, egész közel.
Beszélgettünk, de nem hittük el.
Egymásra néztünk, pont a sarkon.
„Azt hiszem, senki sincsen otthon”

Kicsúszott a számon
aztán a szőnyeg is mintha
vagy a fagylaltban volt valami
pedig olyan szépen zongorázott
nem értem miért pont akkor jött rám.

Mi lesz a zenével -
Kérdezte ijedten -
Ha az első próbán
Már letéped ingem?

Túl sok voltam akkor,
Most meg kevés.
Székhez tapadtan
így szólt a zenész:

„Hagyjuk hát a zongorát
a kottát és a bal bokád.
Hangod nem karcol a felvételen,
Te elbuktál az első méteren.”

Citromfalevelet dörzsölt szét
a liftben, erős tenyerében.
A csókomat még elvehettem.
Nos a gitárügy, menthetetlen.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.