Amalgámkarambol
Kigyulladt az irodalom, hasad
belénk a közléskényszer, mint
kókuszcsókos királynők, az aljas
kisudvarról fölért ésszel, rézsútosan
kalimpálnak a légvonatok: te meg
fölmész négyszer a kürtőkokárdás
kritikusokhoz csipkés csigavacsora
dagasztásra. Püspökfalatos kulimász
az ámbrás igazság ára - karóba húzott
szavakkal a horizonton hömpölyögj át
káróhuszárba - Írnak ők is, mert írni
muszály máma - én meg még ezt is
csak lompos elipszilonossal vágom a
pofádba. Gyűrődj fel szaporán te is a
ködmönoktatásba, ahogy a számban az
alizarin szarvasbangó kacsint, amint
husángos beöntéssel kiverejtékezem
megint a döngettyűs dogmákat magamból –
bömböl a megszokás: álmatag szavak, s
poentíros amalgámkarambol.
/*Nipp: itt: Porcelánfigura
//*Poentíroz: Verset csattanóval lát el
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Selyemsikátor (, 2009)
Kiadó: még nincs
