Régi költõkre
Jöttök fehéringesen, ha ránk tavaszodik,
És a Somló felől horkan a szél,
Pista nagy kalapban, Kondor traverz-szárnyai
Csapdosnak felette, mellette László, újranőtt
Inakkal, ruganyos léptekkel, szinte szökell,
Kormos és Zelk ballagnak egymásba karolva,
Szilágyi, Sinka és Ratkó kulacsukat körbeadva
Bordalokat dúdolnak, szinte csak maguk elé
Brummogják a nótát mosolyogva.
Üdvözült arcukon glóriás hajnali fény.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.