geometria

Ebbe az utcába többé nem jövünk.
Szép ruhába egymásnak nem öltözünk.
Kimondtuk a nagy szavakat, mind.
Hallgatjuk csendben az utca zajait.

Mintha rég így volnánk, úgy forr össze kezünk,
reggeli vízből együtt merítkezünk.
Éhségünket oltják majd a csókok
színnel telnek meg a tegnap esti foltok.

Ez pontosan a harmadik részeg éjszakánk
kijózanító reggele. Még borízű a szánk.
Érzem, hogy odakint hűvös a tavasz
az ágyadban tombol a nyár. "Maradsz?"

Végre megtalálom a lerúgott szandálomat
besöpröm ágyad alá a régi álmokat
Fáznak a bebugyolált féltve őrzött titkok
önmagunkra szállnak a megérdemelt szitkok.

hogy én megint itt és így mikor nem szabad
a pulóverem cipzárja pont itt megakad.
félresöpörte a reggel a tegnapi gondokat
nadrágodon gomb talál gomblyukat.

míg a villamost várjuk a hídon ácsorogva
egy ismerős érzés a szívünkön átcsorogva
arcunkra fest egy neked tetsző parabolát.
mosolyt.
miattad szeretem csak a koordináta-geometriát.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.