Jim Morrison emlékére

„A lélek érzékeny műszer,
életre kelti az anyagot.”
/J. M./






Mi, lélekből kiszakadtak, magasba emelünk,
mint lángoló lobogót, dalaidból építünk
érzésemlékműveket magunknak, verseidet
óriásplakát-tapétákon hirdetjük szerteszét
a bűnhődő városban, ahol te sohasem jártál:
Európa szívében, Magyarországon, Budapesten.

Amíg éltél Párizsig terelt csak végzeted,
a költészet bor-mámora, s a szerelem
örök-egyetlen kalandját is itt végezted be
kígyók pásztora, viharlovas.

Követünk téged, szíve törvényei szerint élőt,
örök útkeresőt, indián-országutakon fohászkodót.

Tudjuk ma már, szép, új világunk megválthatatlan,
s végzetes tökéletességünk álarcai porba hullnak.
A szakadék széle felé szorít minket az idő.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.