lehetne úgy szeretni mindent
ahogy szeretni sose szerettél
de mindig vágyódtál úgy szeretni
ahogy a tél tud csak
a veszetten hideg tél
szikrázó napban
kongó roppanásban
szeretni csak az tud
akiben
támadhatatlan az önmagát is
üldöző vágy
a dobogó ki nem
mondott fegyver
a varázslat
hogy halni tud ha kell ha nem
másban is
szíven lőtt
önmagán keresztül
