Szmog
Kár is felnézni, zárt az ég,
az sem látszik, hogy ég-e.
Minden kőolajszármazék,
a füst, a harc, a béke.
Már mindennek csak teste van,
repedt, és összehorpadt.
A szivárvány is festve van,
alapja szürke, pormatt.
A füstköd téged is fakó
egyenszürkére pácol,
de elcsalod, mi csalható.
Eljátszod, hogy te játszol.
Egy verssel álcázod magad,
kicsordul, mint a szennyvíz,
a szádban mégis ottmarad
egy nyúlós, létnyi enyvíz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
