Széteső életem
pergetem homokba
könnyű szél fodrozza
öleli feldobja
leesik a semmi
megtartja szétszórja
amerre zuhanok
árnyékok szétnyílnak
lehullok álmodok
úton porszem vagyok
ködből szőtt ruhámat
adom a világnak
megfoghatsz elkaphatsz
emberé nem leszek
vízpára a lelkem
zöld színű tó felett.
