LEHELET

Vasárnap reggel, hideg a táj
Te viszont, meleg szívvel járj
A napnak még nincsen ereje
Ajkadat elhagyja kis lehelete

Kezed fázik, mert nem én fogom
Nem tehetek semmit, hát hagyom
Csak elképzelem, milyen is lehetne
Ha szíved engem, életen át szeretne


Csak képzelet, mert tenni nem tudok
Szíved ellen, magam semmit se akarok
Csak megsúgom, ha majd nem leszek
Ugye, akkor már én semmit se teszek


Nem kérem a reggelnek első napsugarát
Nem szólítom fel a vágyaim lüktető hadát
Nem merengek, hosszú órákat magánnyal
Nem veszem körül énem, rólunk álmokkal


Ahogy, most nem fogod vágyódón kezem
Úgy én, kezem a fagynak fájón, kiteszem
S egy szó mi elhagyja ajkam szerelemmel
Eltávozik ma reggel is egy fájó lehelettel!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.