látod, csak ennyi maradt
sóvárgástól elfáradt
szemekkel keresgélek
valami kis szépséget
hogy mozduljak ott belül
mint szájad, ahogy görbül -
a mozgólépcső mellett
várok, biztos csak késel
de jössz majd a fák alatt
sínek mentén elszáradt
fűszálakon felejtett
pillantásomban néha
megállsz és visszanézel
lágy visszhangodat lomha
nyári szél hordja széjjel
