szomorú felhők jöttek, olyanok,
mint a szemem alatti ráncokban
összegyűlt fekete sóhajok.
lassan vonultak. ami utánuk
maradt, csöndes volt, nyugodt és bágyadt,
mint fűszálon lustán csúszó harmat,
mint a puha bőrödből felszálló,
álomba ringató tavasz-illat.
