Ereszkedõ-esõ

Ereszkedő-eső

Mikor a ’leisút-felisút’-ot szúrjuk
Kárörvendően felebarátaink irigy szemébe;
A teraszon is új élet kezdődik.
A dühödten lecsapó harcos: az Eső
is elillan egyszer. Minden Ok nélkül.
Ahogy a sötétség szimfóniája is, úgy
ez az Eső sem jószándékú. Gonosz.
Ám mégis megváltást hoz valakinek,
Mint kereskedőnek a háború.
De…de elsiklik, mint oly gyorsan
Tűnik el a föld lábunk alól.
És az élet újra parlagon marad.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.