BEZÁROD

farmered
gombját

szemed olaja csillog,
ahogy belesüt a holdvilág
(és csodáló mosolyom)

Következő pillanatban
csak a csukott ajtót látom
(Túlságosan szeretlek ahhoz hogy
viszontszeress)
Te adod az egyensúlyt nekem
az örök ingasághoz.
De így, hogy elmentél,
Már szabad vagyok mint a madár
(a kalitkában)

Nézegethetem gyűjteményem
_aktképek meztelencsigáimról
(Tudod:
ők örökké kurvák lesznek)
ruha nélkül születtek

ha átgondolom,
ebben egészen
hasonlítunk
(?!)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.