Veled mozdulnak a fák
Veled mozdulnak a fák, veled vonyítanak a szomszéd kutyák, veled imbolyog a füst a szobámban, a tegnapot veled olvasztom bele a mába, veled indul a reményem is időömlesztett, végtelen hitű homályba, veled lapoznak a könyvek, veled szomorkodnak a felhőkönnyek, veled csobog a víz a kádba, a tegnapot veled olvasztom a mába, mellkasomban veled lüktet a tüdő, gondolatod üzen, gyönyörű, hitető... s egy ponton hitemnek sugarát hitedbe rajzolom és kontúrja lesz már az én gondolatom benned-bennem, visszanézve rajtad át,-már veled vezetem testem áramát, óh, milyen tükrön át hatol szívem: önmagamból, veled mozdul meg hitem, mégis, mégis...
Veled mozdulnak a fák, veled vonyítanak a szomszéd kutyák, veled imbolyog a füst a szobámban, a tegnapot veled olvasztom bele a mába, veled indul a reményem is időömlesztett, végtelen hitű homályba, veled lapoznak a könyvek, veled szomorkodnak a felhőkönnyek, veled csobog a víz a kádba, a tegnapot veled olvasztom a mába, mellkasomban veled lüktet a tüdő gondolatod üzen, gyönyörű, hitető... s egy ponton hitemnek sugarát hitedbe rajzolom és kontúrja lesz már az én gondolatom benned-bennem, visszanézve rajtad át,-már veled vezetem testem áramát, óh, milyen tükrön át hatol szívem: önmagamból, veled mozdul meg hitem, mégis, mégis...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
