Éjjel

    Mennyi éjjelt töltöttem ócska cigaretta füstben,
  gondolkodván sokat a léten, világmindenségen,
  s mindaz mire ráébredtem csak a hordóácsolás,
     mihez erőm nincs, hiányzik belőlem a kitartás.

        Maradtam hát továbbra is mint megfigyelő,
     cinikus kritikus, soha semmivel sem egyenlő,
      ki holmi sejtelmekre, álmokra támaszkodván,
       ítéletet hírdet, s mindig fölmenti saját magát






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Éj és Köd (Miskolc, 2005)
Kiadó: szerzõi