Szabály

Miért nem szeretsz, szerettél, szerettelek-
nem ez a kérdés már. Mert szerettél, és
tudom, ma is, minden ellenére. De miért így?
Hogy örültem annak a viharnak, bevallhatom.
De minden máshogy volt, mint a filmben.
Nem akkor volt a leghidegebb a szobámban,
mikor az ajtómhoz értél, és nem remegtem és
nem sírtam, a sötétben nem is forgolódtam.
Illetve nem akkor, hanem mikor már nem értél.
The supper is ready, Marnie. Én főztem, egye-
dül, magam, tudom, fújhatom, (tetemed) kihűl.
Hogy ízlik? Szeretsz? Szerettelek. Már nem érsz
soha többé. Én megértem, sőt túlértem. Hamarosan
lepotyogok hozzád (könnycsepp, levél, eső, gyümölcs,
miniatűr ágyúgolyó a nyúlketrecem padlóján).






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.