emlékek fogadója
a motel néma hallgatásban honol
kanyargó porlepte utakon álmok közelednek
az éjjel ajtaja szélesre tárva hívogat
ezüstfüggöny leplezi bűnös vágyaink
az égbolt zsíros kalap létünk koponyáján
"tudod két éve halt meg a feleségem..."
bánat cseppek gördülnek az emlékezés kőfalán
"amikor még nem ártott két pohár bor..."
kattanó rémület-az óra túllépte...
egy új nap tornyosul lüktető fejünkre
a cigaretta gyémántja narancs színben ragyog
s bordáink közt börtönben vár lényegünk
neonlámpa villan egy kezdet árnyékában
a bárpult észrevétlen meghajol s felnyög
az emlékek ezüstszín fogadójában
úgy tűnik jó a forgalom...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.