búcsúvers/örökre/
macskaköves út a fény rengetegében
whiskey-gőzben hunyorgó lila cigaretta csikk
aktusi verejtékkel maratott reneszánsz vakolat
XIV.Lajos kő mosolya a térben és időben megrekedtetve
bronzkés sikátorok hasítják a föld pszichológiáját
szennyes csapadék mesterkélt tükröződése
/a Szajna partján csók terhes magány/
kavicsok döbbent hangtalan imádsága
egy repedt konyakospohár esdeklő pillantása
barna rózsaszirom hazug könnyben áztatva
kristályos fényviszonyok zuhanó repülése Nyugatra
agg festők vásznára álmodott plátói szerelmek
gólemek izmaiba plántált kétségbeesés impulzusok
pihenjetek némán... s talán örökre...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.