a tegnapból reggelizek
a tegnapból reggelizek
a pohár, amiből éjjel a töményet ittad
itt van a kezemben. belőle regelizek.
és az ágyban fekszek egész nap,
amiről tegnap szidtál, 2 méterről.
aztán közelebb mentem,
s megengedtem,
hogy bizonygasd az igazad,
de mind a ketten tévedtünk.
és már megint csak a sóvárgás...
de tudok néhány dolgot rólad:
hogy semmi vagyok, és valami,
hogy titokban figyelsz rám,
hogy csupa halál és üresség vagy,
és a fel nem tett kérdésre
még visszakérdezel majd.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
