ott várlak majd

amikor az éjszaka leple
simul lelked sóhajára,
és szemed figyeli
az óramutatón cammogó perceket,
amikor szíved dobbanása üti ritmusát,
válaszolva a távolság robajára,
és nem hallja füled
a telefonon érkező verseket,
amikor karjaid ölelik a semmit,
tested elernyedt már,
és ballagsz álmod felé,
ott várlak,
hol megszűnik a bánat,
az óramutatók körtáncot járnak,
és együtt térdelünk
a szerelem oltára elé.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.