ÉRZÉKEK ISKOLÁJA

a legutolsó lépcsőfordulóban
még háttal annak a szintnek
már megérzem de csak legyintek
(és azt is csak gondolatban)

alszik-e hajléktalan ma éjjel
emeletünkön: aki csak falig ért
egy röpke hurutos pisiért
nem harcolva tovább a vérrel

higított tablettás borral
(amely szőlőt csak álmában)
vájár vagyok a bűztárnában
szaglásom halad a korral

de ma ünnep van szipus gyereket
vetett erre a cucca csupán
takony fest mosolyt kamaszpofán
"boldog húsvéti ünnepeket"

motyogja amíg a folyosót zárom
kinn fény villan számomra kiderül
ő ki a fesztnek legjobban örül
majd kettőt fordítok a záron






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Ezredvég, 1999