szabad?

Nem egy elfeledett eszme; elménk az,
ki csatakat haborúkat szít,
és bólogat.
Így féti igazát minden mozdulat...

Nincs igazság, csak a múltban van, volt,
suttogva ragyogja utolsó igazát a felkötött telihold.
Furcsa. Olyan egesz... de most bűnhődik,
bár a hóhér is csodalja, s bűnein tűnődik...

Utolsó szavak, utolsó lehellet,
csendesebb fényben is világos döbbenet,
kevés ki megy, több marad.

Nincs szabadság? Bánat van?
fáradtan és bágyadtan is
páratlan szabadság a tiéd!

hónapok szabadsága, pillanatok rabságát
bocsásd meg harsányan, hirtelen.
Lehetsz, légy  ingerült  felségem, csak
hagyd, hogy  kényeztessen  alattvalód,
ne sértsen.

ha kimondom,szabadság;
kimondom szeretlek;
nehéz vagyok, kőnnyen temetnek.
ma szabad vagyok,
most könnyen felejtek...







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: elsõ versem