Gyûrûként dalolnak

Gyűrűként dalolnak

Ötven s ötven dobbanás egy pillanat alatt.
A ciripelő vér a nagy toronyba szaladt.
Kis bolha szívem távoli tűhegyen táncol,
ahol a fájdalom sárból várfalat sáncol.

Tompán ordít a kába. A messzi távolban
pattog a rezgő madár, és száll a mámorban
búsan, sietve. Kötözött és képzelt szavak
dalolnak gyűrűként, és rezegnek a tavak.

Rezegnek, és dübörögnek akár fák s bokrok
a hegyoldalon, s magamnak nyughelyet kotrok.
Megállok picit. Az égre nézek még: habár...
...ámde látom, lassan repül vissza a madár.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.