Csapó Melinda : heges szavak


 
2842 szerző 39253 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Borbély Tamás
  Ki tudja hányszor
Új maradandokkok

Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
Szőke Imre: Viszketés
Bátai Tibor: csukott szemmel
Szakállas Zsolt: PÜSPÖKFALAT
Köves István: GATTAMELATA NYERGEL, ELKÖSZÖN
Pálóczi Antal: ADY PARAFRÁZIS
Horváth Tivadar: Skizofrénia
Tímea Lantos: Majdnem mögöttem/javított/
Köves István: CEAUSESCUT LEGALÁBB LELŐTTÉK
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 9 órája
Duma György 10 órája
Ötvös Németh Edit 12 órája
Blanka Eszter 15 órája
Gyurcsi - Zalán György 15 órája
Tímea Lantos 18 órája
Szőke Imre 21 órája
Bara Anna 1 napja
Horváth Tivadar 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Pataki Lili 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Vajdics Anikó 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Tamási József 4 napja
Pálóczi Antal 6 napja
Boris Anita 6 napja
Valyon László 7 napja
Szakállas Zsolt 7 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 56 perce
Hetedíziglen 9 órája
Bátai Tibor 10 órája
az utolsó alma 10 órája
Minimal Planet 11 órája
különc 16 órája
Janus naplója 21 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Készül az album 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Bara 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
útinapló 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Csapó Melinda
heges szavak

itt vagy nálam megint,
vágyam holdfényfehér fátyolában.
rabláncokra vered a fohászkodó elmét.
elévődsz e lassan fosztó némaságban,
mintha kínzó déjà vu-t perelnél
elharapott ajkamról.
sebem szélén állva végül csak egy
maroknyi rögbe gyűrt
sóhajt szórsz.

mellém húzódsz ismét.
pattogatott kukoricát hoztál,
s szikkadt fullasztással tapad bele számba.
mert hisz csontom reszketeg mélyeit már
rég szomjúság szú-halála rágja.
nyújtózol a pamlagon,
s a testedbe zárt patakcsobogást
leroskadt szemhéjjal
hallgatom.

szeretlek. és félek:
úgy szeretném fogni most a kezed.
de szétrikoltják révünk jajduló kerubok
akkor, hogy még gyöngéd szívünk is felreped.
arasznyira melléd kuporodok,
nagyon, nagyon egyedül.
s nem merek tudni. érzem csak, remegsz,
mikor a vágy halkan
hegedűl.

szoknyád szélén kúszik
fúlt lélegzet hangyaneszű tébolya,
s pamutba font testmeleged arcomra rózsát lehel.
térded közt a pokol, csak egy simításnyira,
mondd, nem érzed? szédülök, oly közel!
s benneég az értelem.
mit akarsz hát, hiszen... - kérdeném, de
elmész újra, és én
engedem.

pedig marni kéne
szakadt körmökkel mostoha karjaid,
s harapni nyögve térded apró kalácsába,
fogcsírákkal tépni fonatos combjaid:
úgy ragadni szerelmes halálba,
mert sosem ébredsz velem!
hogy kínjaimtól zokogva pusztulj,
te pokolhajnalú
gyötrelem!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-18 08:05   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2025-08-17 22:37   Napló: Bátai Tibor
2025-08-17 22:36   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 22:33   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-08-17 22:32   Napló: az utolsó alma
2025-08-17 22:14   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-08-17 22:00   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 21:18   Napló: Minimal Planet
2025-08-17 20:10   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-08-17 20:04   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit