burok

burok

Csöng a fülem s visszhangzik a burokban,
mi körbevesz. Néma hangok országa.
Zúg a levél, ágak nyögnek a hurokban.
Lebeg alattam a magány hordágya.

Ringok rajta, akár hajó a tengeren.
Lágy hullámok törnek s némán susognak.
S lám, elnyúlok a csöndes, forgó hengeren.
Néma odúmban már baglyok huhognak.

Csákányoddal törd bőröm, üvegként csörög!
Szűnik néma lárma, csak hangok hallom.
Dallam játszik fülemben, de az ég dörög.
Szűnik már a csönd is s lukad a ballon...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.