NAPLÓK: Új Felvilágosodás Legutóbbi olvasó: 2025-10-14 18:22 Összes olvasás: 33714| 76. | [tulajdonos]: Fordítás - ferdítés | 2007-11-18 19:45 |
spiroslyra válasz | megnéz 2005.06.02 16:03:17 © (53)
a katolikus Szt. István Társulat
fordításában:
"Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el."
Ugyanezt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat múlt század elejei
bibliafordításában így olvashatjuk:
"Íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szűl es így nevezi őt: Immánuél."
Most akkor szűz vagy fiatal nő? A két szó tartalmilag közel áll egymáshoz, a
különbség azonban óriási, ha a szöveg teológiai implikációit is figyelembe
vesszük: Máté evangélista Izajás szavait Szűz Mária szeplőtelen
fogantatásának jövendöléseként idézi evangéliumában (1,23). Ezért igen
fontos tisztázni, hogy szűzről, vagy egyszerűen fiatal - akár házas - nőről
van-e szó.
A héber eredetiben az " 'alma" szó áll, ami az esetek többségében "fiatal
nő"-t jelent. Egy helyen (Énekek éneke 6,8) ezek a fiatal nők ráadásul a
király háremében fordulnak elő, ahol szűzességgel igazán senki nem
vádolhatja őket. A héber Bibliának amúgy van külön szava a "szűz"-re, ez a
"betula". A zsidó bibliafordítók és írásmagyarázók ennek megfelelően Izajás
versét "fiatal nő"-vel vagy ennek szinonimájával fordítják, ezzel is élesen
elhatárolva magukat a keresztény teológiai állásponttól.
Érdekes módon a keresztény fordítók és teológusok éppen egy - sőt: hetven -
zsidó szaktekintélyt hozhatnak fel a maguk igazának alátámasztására: a
Krisztus előtt kétszáz évvel készült görög bibliafordítást, a Szeptuagintát,
amelyet a hagyomány szerint az alexandriai zsidó közösség hetven bölcse
fordított héberről görögre. A Szeptuaginta a legtöbb esetben fiatal nőnek
fordítja az 'alma szót, azonban két alkalommal kivételt tesz: az egyik ilyen
hely Izajás 7,14, ahol a "parthenosz", vagyis "szűz" szót használja.
Krisztus előtti zsidó fordításról lévén szó, elfogultsággal igazán nem
vádolhatjuk a fordítókat, valami - előttem ismeretlen - okuk nyilván volt
arra, hogy eltérjenek a szokásos fordítási gyakorlattól. Egy ilyen ok
lehetett, hogy a Szeptuaginta, amely jóval a héber Biblia kanonizálása előtt
készült, egy olyan korábbi héber szöveget használt, amelyben egy másik szó,
talán éppen a "betula" állt az " 'alma" helyett. De ez utóbbi csak az én
feltételezésem.Visszatérve tehát az eredeti kérdésre, a két szó - 'alma ill. parthenosz - formailag nem hasonlít egymásra, tartalmukban viszont néha igen, néha nem, a bibliafordító vallási meggyőződésének függvényében."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
