NAPLÓK: Árnyékszerkesztõség Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:32 Összes olvasás: 8081Olvasói hozzászólások nélkül| 25. | Gyurcsi: Nagyító? | 2020-10-07 18:31 | Túlságosan nem akarok belefolyni a nagyítózásba, mert már félig-meddig kívülállónak tekintem magam. Kb. azóta, amióta az egész nagyítózást kisajátította magának két-három személy, akik véleményem szerint "szájmenésben" szenvedtek. De azért van néhány gondolatom, és egyáltalán nem akarok vitatkozni, nem kell elfoganni, igaziból még elolvasni se.
1. Burai Katalin elfogulatlan véleményét mindig szívesen olvastam, szerintem érdemes rá odafigyelni.
2. Valakitől azt olvastam, hogy a szerző "megvédené" a versét.
Szerintem a vers itt már önálló életet él, lehet úgy tekinteni, mintha már egy kötetben szerepelne, és ugye a könyvesboltban se csomagolják a könyv mellé a szerzőt. Vagy megállja a helyét a vers, vagy nem - és a kettő között számtalan fokozat.
A Nagyítóban szerintem a szerzőnek figyelni érdemes, hiszen a véleményeket a verse generálta, nem kell vitázni, nem kell "eladnia" a verset, az már nem az ő tulajdona. Az más kérdés, hogy a nagyítózás végén ő is megfogalmazhatja véleményét, reagáljon az addigiakra, köszöngessen, hisztizzen, ahogy jónak látja, de ez is csak egy olvasói vélemény lenne.
3. Érdemes lehetne olyan verseket kinagyítani, melyek nem kaptak érdemi meót. Én nem tekintem meónak a puszta "maradjon" vagy "múlik"-ot, szerintem ez nem alkalmas arra, hogy tanuljon belőle a szerző. Engem leginkább a tojáslámpázásra emlékeztet az ilyen jellegű osztályozás, de egy vers minősége olyan pici dolgokon is múlhat, amit egy olyan amatőr, mint például én, nem vesz észre, ha nem hívják föl rá a figyelmet az írástudók.
Engem sose zavart, ha múlt egy versem, de az már inkább, ha nem tudtam, hogy miért. (De ugyanígy szeretném tudni azt is, hogy egy-egy maradóm mivel volt jobb, mint amelyik múlós lett.)
4. Véleményem szerint egy nagyítózás után jó lehetne az is, hogy egy-egy szerki összefoglalná - már szakemberként - a levonható tanulságokat.
5. Könyörtelenül moderálnám azokat a hozzászólásokat, melyek nem a versről, hanem személyekről szólnak. Azokat a véleményalkotókat pedig, akik személyes üzenőfalnak használják ezt a fórumot, ki is tiltanám a Nagyítóból.
Én már sikoltozom is egyébként csöndes falusi magányomban, ha olyat olvasok, amit már ezer másik helyen is számtalanszor kénytelen voltam elolvasni. A Dokkról nem lehet törölni, tehát elég valamit egyszer leírni - sok esetben még az egy is több, mint amennyi jó lenne -, tehát felesleges dolog az ismétlés.
Epilógus
Tizenéve nagyítózták egy versemet, ahol olyan emberek, akikre igencsak felnéztem, oldalakon keresztül vitáztak. Nagy izgalommal figyeltem, hiszen olyan szempontokat is előhoztak, amilyenekről még nem is hallottam, nemhogy figyelembevettem volna íráskor.
Dehogy veszekedtem velük, szerintem még a végén se mertem megszólalni, de biztos vagyok benne, hogy jobb költő - ugyan, versfaragó kisiparos - lettem egy picit.
Uff.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
