DOKK


 
2845 szerző 39308 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Filip Tamás: Utazni kell
Bátai Tibor: tárló [két változatban, közte húsz év]
Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 45 mp
Szilvási István 40 perce
Mórotz Krisztina 47 perce
Szilasi Katalin 1 órája
Boris Anita 2 órája
Nagyító 14 órája
Szakállas Zsolt 16 órája
Szőke Imre 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Duma György 1 napja
PéterBéla 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Kosztolányi Mária 4 napja
Tóth Gabriella 5 napja
Ötvös Németh Edit 5 napja
Bara Anna 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 26 perce
Minimal Planet 3 órája
Hetedíziglen 10 órája
az univerzum szélén 13 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
nélküled 2 napja
Conquistadores 2 napja
Janus naplója 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
útinapló 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 3 napja
Zúzmara 4 napja
PIMP 5 napja
az utolsó alma 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Átnyúlok a hegyen
Legutóbbi olvasó: 2025-09-13 07:52 Összes olvasás: 5590

Korábbi hozzászólások:  
13. [tulajdonos]: Oláh Imre, vers2018-08-10 00:58
Félidő

Tudnék -e ma messzire menni veled?
Tudnék -e önfeledten adni?
Csendben lennék inkább, s csak fuvallva
nézném, ahogy eljár az idő felettem…

ahogy temettem a tegnap ízét
becsuknám a jövő torkát
Ne habzsoljon fel egészen
nem is akarok már tortát

csak mások egyenek
nekem remegve új gerinc kell
szárnyakkal ülnék seholsevolt tájon
csak öröm poharát innék

Csak ennyit akarok
mások legyenek mások
nem akarok bárdot
semmit sem akarok most egészen

csak félig, csak egy morzsát
csak a szikla mellett ülni hegygerincen.


12. [tulajdonos]: Oláh Imre, vers2018-08-01 21:28
Lakás

Furcsa sehol se, s mindenütt lakni
S nem elégni szenvedéllyel
Furcsa egy tál valóság fölé hajolni
Fájdalmat kitépni csontos kézzel…

Letérdelni csak a bátrak tudnak
Elrágná csontom is egy idegen halál
De Te mellettem vagy, el nem hagyhatsz
Mindenség csordul ki poharadnál

Nehéz nekem asszonyom tartani
Kedves szép szavú selymes füveken
Fáról tépne nálam messze jobbat
én meg csak kibontó szöszeit kergetem

Kerti idők kezdetén és végén
Városi bútoron ragyogva vagyok
Te szólíthatatlanúl távoli vagy
Ki mégis hozzám legközelebb ragyog

De jó, hogy kitámasztasz bennünket sírunkból!
De jó, hogy új lesz egyszer csak minden!
De jó, hogy meglátok minden ágat
Ahogy emberek csücsülnek kezeden

S akkor nem lesz furcsa mindenütt lakni
Csak elégni lehet szenvedéllyel
A valóság fölé hajolt fájdalmaink
nem lesznek meg. Te törlöd el!


11. [tulajdonos]: Oláh Imre, kezdetleges Vers2018-07-30 20:34
Álmot láttunk

Várok rád!
Ez az utolsó este,
s vége.

Várok.
Itt nincs szó,
s nincs fény se.

Várok,
aztán lehullok
a földre.

Sivárrá
teszem e helyet
örökre.

Savassá,
sóssá, korbácsoktól
verve,

Elporlad az út
min jártunk,
s most feledve

Feledném
az álmot,
melyet láttunk.

1997.

10. [tulajdonos]: Oláh Imre, vers2018-07-26 21:21
A mai nap

A mai nap szép volt!
Úgy éreztem, nyomorúságomban
Bánatomban, üres lépéseim
rögtönzött sorsom közt is,
a megmagyarázhatatlanság
rejtkében, légüres tér peremén,
mellettem fénybe néző fűszálakon is
mit a nyúlnak ételül letéptem,
s az emailekből, hívásokból is,
úgy mint a halk szavakból
s imákból, mik az ég alatt voltak,
hogy elesett, s kicsi vagyok,
de végtelenül sokan...
nagyon sokan Szeretnek!

9. [tulajdonos]: .,,2018-07-12 21:20
Mondatok

Mit mondhatnék Neked, ha kérdeznél?
Merről fúj most, s merre tart a szél?

A halálnak fullánkja kinél maradt?
Vagyunk, majd eltűnünk egy perc alatt?

Mit mondhatnék arra, ki lettem?
Ki voltam, és miként szerettem?

Miért törtem el, mint csorba pohár?
Mibe nem lehet tölteni semmit (sem) már.

8. [tulajdonos]: Oláh Imre, versek2018-07-10 21:13
Szeretem a hegyeket

Szeretem a hegyeket!
Ott lapul meg ilyenkor
minden vad,
láthatatlan ismerős.
Csendben fűzött
levél alatt, egy mosoly,
egy talány, egy bánat.

Szeretem a hegyeket,
fél szemük Napra néz,
fél szemüket csókolják
az árnyak...
Mint kabáton egy kéz,
úgy simulnak fáik,
értelmetlen lenne nélkülük
minden magány,
s nem alhatna közöttük
szakadék,
melyen átsuhan a bánat...

2016. okt. 29.

7. [tulajdonos]: szerelem út2015-09-15 13:02
Házakba hazatér az este (Oláh Imre, 2005.)

Az ég karcos felhői
a házak
furcsán ívelt ablakában
ágyat
bontanak (már) szürke hajú
társat
kit milliónyi este
dere elhozott

Átkarolva ülnek le
az árnyak
tejbe esett barnacukor
párlat
rajzol tányér peremet
a szájnak
s az édes párnára
teszi kezét

6. [tulajdonos]: szerelem út2015-09-07 15:39
Elmentél ( Oláh Imre, 2010.)

Elmentél, hogy megtalálj Hajna,
hogy hiányodból lehessek újra
zendülő nyár,

hogy lehessek újra a kezdet,
míg a varjak ismét nem jönnek,
s letűn' a táj.

Elhagytál, hogy visszakapj végleg,
botladozunk, mint összetört népek:
valaki vár

hajlott csönd fölött a szótlan, hogy
kinyithassa újra szórtan, mint
szírmát a szár

leteszem már melletted kezem,
nem kísért és nem vonz semmi sem,
tied a szám

vártad, hogy mondjam ki: "Féltlek!"
hogy "Nélküled nem annyit érek!"
" Hogyan tovább?"

Ami elhal, csak az élhet végleg,
búzából csak így lehet élet,
máshogy soha

bordám, ha elhalva leomlik,
csak Szellemből lehetek jobb itt,
Jézus szava

azt is kell viselnünk, ha tőrnek,
így leszünk csak kipróbált ércek...
Örökké társ

2010.

5. [tulajdonos]: szerelem út2015-09-07 15:00
Éjszaka (Oláh Imre, 2013.)

Álmos a szúnyogjárta éj,
Elgörbül üresen a tál.
Nem adtam annak, aki kért,
Nem néztem arra, ami fáj.

Teszteli szememet a kép:
Feled, vagy én hagyom, mit lát?
Takaród küszöbig is ér,
Mégsem ér hozzám el szád.

Egyedül utazik a busz,
Nélküle csuklik el a táj.
Megszárad kezemen a tus,
Rossz vázlat karcos ablakán.

2013.

4. [tulajdonos]: szerelem út2015-09-07 12:21
Úton (Oláh Imre, 1999.)

Mellém ült az este.
Arcomba bámul némán.
Ő ismer, a szemembe néz,
de nem köszön, elrohan,
nem vár.

Elbúcsúzom. Messze vár az út.
A vonat már robog velem.
Elkenődik ablakán a mosoly,
mert nem jöhetsz velem.

Elviszem a szépet,
velem jön, mi fáj.
Kergetőzik bennem a múlt,
s már a jövő kérlel:
Ne várj!

Felemészt a zakatolás.
Kergetőznek a házak.
Elsötétül ablakon a bánat,
lesöpri szememről szemed.

Elejtem apró gyöngysorát
a mának, s szerte gurulva
akár a könnyek
fehérek, tiszták, hófehérek,
mint e táj.

1999.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-18 23:19   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 23:19   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 23:03   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 22:59   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 22:53   Napló: Bátai Tibor
2025-09-18 22:44   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 22:39   új fórumbejegyzés: Szilvási István
2025-09-18 22:32   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-09-18 22:24   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-09-18 22:22   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ