NAPLÓK: weinberger
Legutóbbi olvasó: 2024-12-30 23:14 Összes olvasás: 159672| 26. | [tulajdonos]: Költemény és vers (1) | 2011-11-13 15:52 |
Mivel egyrészt életkarrierem során a harmadik hivatalos képesítésem a szakfordítói volt, másrészt szívesen bíbelődöm ritmusos, rímes szövegek összerakásával – olykor a mások ilyesfajta szövegének elemezgetésével is –, szükségszerűen gyakorta érintenem kell nyelvészeti kérdéseket, nem mintha ez nem kívánt teher volna. Ezért az alábbi, szigorúan és kimondottan a saját megközelítésemet tükröző fejtegetésben nyelvi oldalról közelítem meg a címben felvetett két fogalmat. Ezúttal nem az egyezéseket, inkább az eltéréseket próbálom meg elemezni. Szokás szerint nem veszem igénybe "hivatalos" források állításait, remélve, hogy ez hozzájárulhat valamiféle vita kialakulásához.
Nézzük elsőként a költemény fogalmát. Igéből képzett főnévvel állunk szemben, a –mény képző arra utal, hogy egy bizonyos cselekvés eredményéről van szó. Csupaszítsuk le a szót a képző levágásával: a kapott szótári alak költ. Az egyéb jelentéseket és alkalmazási területeket félretéve, azt értjük alatta, hogy a cselekvés eredményeként kapott szöveg (a költemény) fikció. Lehet, hogy az alapja megtörtént eset, de a leírója hozzáköltött valamit: elhagyott, hozzátoldott, sorrendet cserélt, vagy egyszerűen csak emelkedettebb nyelvet használva írta le akár ugyanazt. Ebben a meghatározásban nem szerepel semmiféle formai kötöttség, sőt: még csak műfaji kötöttség sem. Nem véletlenül létezik a magyar nyelvben a „zeneköltő”, „drámaköltő”, „prózaköltő” összetétel.
Szándékom szerint folytatása következik.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
