NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-30 02:33 Összes olvasás: 1702211224. | [tulajdonos]: közösség | 2020-04-20 09:47 | Mindenesetre nyomasztó egy élmény volt ez az iskola, gyakorlatilag kis megszakításokkal elejétől a végéig. Remélem, egyszer viszonylag kevés szóval összegezni tudom, mert így maradok én, mint aki nem volt ide elég jó.Pont azért is, mert az ítéletnapig magyarázhatnám nekik, nem fognák fel, milyeen az, belecsöppenni egy ilyen sokszorosan egybefonódó, hálózati kapcsolatokat jutalmazó rendszerbe szó szerint egyetlen kapcsolat nélkül. Évekig voltam munkaközösségvezető, tudom, h bántam, h bántunk az újakkal, hogy segítsünk nekik. Ezért is tudom teljes mértékben, amit ők nem fogtak fel és fel se tudtak fogni, h mit tettek velem.
Most ki kell bírni év végéig. Az online együttléteket, a feladatokat, helytállni a gyomorgörcsöm, a hányingerem ellenére. Aztán továbbmenni megint, vhova, ami megint nem lesz jó. De itt többet nem.
Nincs egyetlen ember rajtam kívül, aki aggályosnak találná, h érettségiztetünk a járvány közepén. Van ez a nagyszerű érv, ami egyenlőségjelet tesz a bevásárlással és az érettségivel járó kockázatok között. Itt is az hangzott el. Nem, egyáltalán nem segítettek beilleszkedni. De ilyen emberek közé soha nem is lennék képes.
Pedig vágyom, nagyon is vágyom közösségre. Értelmes, őszinte, odafigyelő emberekre, akik morális alapon állnak. Nem baj, ha gyarlók, vagy tévednek, de becsületesek magukkal. Találkozom velük, ameddig a könyveiket olvasom, vagy egy-egy igehirdetésben. De iszonyat jó lenne legalább 1-2 lélegző is a saját környezetemben. Vagy bánná az ördög, ha már ez sem lehet, akkor legalább virtuálisan. Mert azért magányos vagyok. De ezektől az emberektől, akikkel együtt dolgozom, csak még élesebben érzem, h az vagyok, illetve, h ott vagyok, ahol mindig is az leszek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|