NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-30 06:44 Összes olvasás: 1702611150. | [tulajdonos]: hell personalised | 2020-03-10 18:07 | Boris Anitának van egy haikuja erről:
A másik
Tükörből nézni a másikat, amint épp valaki mást néz.
Esetemben annyi a különbség, h arra megyek be a terembe, h megint szembesülök a gyönyörű nyakával, ahogy a másikat nézi. Ugyanabban a pillanatban a kettő észlelet. Egy ilyen pillanat a pokol maga. Ha van, s halálom után oda, maga ez a szerelem elég ütős büntetésnek tűnne, ha végtelenítenék odaát. Remélem, nem így lesz.
*** A továbbképzés által ajánlott feladat Az idegennyelv-tanulással kapcsolatos hiedelmek és elvárások feltérképezése a környezetünkben. Ezért csináltam egy online kérdőívet, amit elküldtem az iskolámbeli tanári levlistára hangsúlyozva, h nem kötelező, de hálás lennék, ha néhányan kitöltenék. Körülbelül zéró kitöltőre számítottam, ehhez képest az 50 valahány főből lett 12 kitöltőm. Amiről ma eszembe jutott, h mellékesen felmértem a kollégák altruizmusra való hajlamát is. (Még mikor pszichológus lányom kérdőívei kapcsán izzadtunk vért, h az elegendő számú kitöltő meglegyen - nála még külön nehéz volt, h mivel az a kutatási területe, Machiavellista kitöltők kellettek volna, s ők meg aztán soha nem fognak egy ilyet egyéni haszon nélkül kitölteni jöttünk rá erre az összefüggésre: egyenrangú, vagy rangban/társas elfogadottságban lejjebb álló személy kérdőívét kitölteni az altruisták fogják. A nagyhangúak, akik szeretnek a közösségre hívatkozni úton-útfélen jellemzően nem tesznek olyan szívességet, amiből semmiféle hasznuk nem származik. Alapvetően pozitív számomra, h van 12 ember a tantestületben, aki nem utasított el, tényleg nem gondoltam ennyire, emlékszem, tavaly, mikor összegeztem, h kiben tudnék megbízni 6 ember maradt (akik közül kettő azóta el is ment. ) Ez egyáltalán nem rossz arány, sőt, mondom, jobb, mint amire számítottam. (Személyes poklom természetesen nem töltötte, nem feltétlen az altruizmus mentessége miatt, hanem mert én csináltam.)
+++ Még egy van. Írtam, h ha akarnám, le tudnám cserélni. Na, ma azzal a másik férfival összeakadt a tekintetünk. Visszafordult, h rám nézzen, én meg akkor néztem fel. Nem éreztem semmit. Nem akarom, h folytatása legyen, mert eddig olyan normálisan jóban voltunk. Szal nem akarom, h elkezdődjön ez a kétértelmű néma testbeszédes szar. Akkor se, ha mondom, semmi nem történt bennem, nem úgy, mint a fiatalember esetében anno. Szerintem ő se így akarta. De azért felmerült bennem az is, h most demonstrálhatom, h akibe reménytelen beleszeretnek, az tehet róla, mármint, h ezt azért úgy kell kezelnem, h ne fajulhasson nála el.
Mert nálam nem lesz semmi. És akkor most mit mondjak a kurva szerelemre? Mert itt az érdeklődés, meg a szimpátia, és testileg se taszít, mégis tudom, h nincs az a veszély, h beleszeretek. Ellentétben a fiatalemberrel, ahol az első (hamis) jelétől az érdeklődésnek ez fenyegetett, hiába védekeztem ellene, virágba borult a rohadt semmi egyből. Hogy akkor mégis miért és mitől? És mi a faszért nem cserélhető? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|