NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 10:51 Összes olvasás: 202172| 483. | [tulajdonos]: olvasottságom | 2017-05-04 16:58 |
Miközben kurvára nem kellenek a verseim sehol, facebookon újra s újra megosztanak ismeretlenek. Lájközön, többszáznyi, köztük kolléganőm, de már meg se rezzenek. Asszem, még mindig nem gyanakszik rám.
Nem is ez. Hanem az emberek szövegértése. A tinta az nekem a fekete. Amikor tintát emlegetek az az ég, ami akkor lógott körülöttem, leérve majdnem a földig tele ezzel a sötét, vihar közeli tintával
Erre az a sok égszínkék kép, amit ehhez az irományomhoz társítanak. Merthogy bódog, meg gyönyörű. Kurvára nem értik, amit olvasnak, beleolvassák a közhelyeiket a bódog pozitív faszságokról. Egy giccsözön, amit nyomorék vers indukál.
Nem lehet ám büntetlenül írogatni. A giccs én vagyok. Almanach poéta. Emlékkönyvi rigmus.Addig-addig olvasnak. (De minek.) |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
