NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-03-08 11:56 Összes olvasás: 218517| 251. | [tulajdonos]: h | 2016-04-03 11:44 | Fodor Ákos: H.
bukdácsolva is
hálás vagyok, hogy felé
lejt minden utam
Kemény István
A néma H
Világgá menni láttam, de
azt hittem, csak sétál,
sétál a nagykabátban,
a szerelem idején együtt
vásárolt nagykabátban,
sétál csak úgy, vagy sétál
de világgá akar menni,
azt hittem, hogy csak sétál
és nem fog világgá menni,
világgá menni láttam,
nem gondoltam, hogy ennyi.
A hatalmas, néma H-nál
futottunk akkor össze
(kórházba rohantam éppen,
a műtét előtt apámhoz),
a hatalmas, néma H-nál,
a járdaszélen álltunk.
Mondta, hogy világgá megy,
mondtam, hogy sietek sajnos,
mondta, hogy akkor menjek,
motyogtam: akkor én is…
mosolygott: szia, és elment.
Az utca lejtett előtte
és emelkedett előttem,
emelkedett és lejtett,
végig működött közben.
Különben tegnap feljöttek a saját írással/irodalommal kapcs. sztorijaim, amiket nem osztok meg, mert inkább a megértés útját állnák, mint fordítva. De nem állom meg, h el ne mondjam, h mikor másodjára nem vettek fel az egyetemre magyar szakra, akkor a szóbelin kellett mondjak kortárs költőket. Azt mondtam, Kemény István. Nem ismerték. Nagyon régen volt ám ez, akkor jelent meg a Játék méreggel és ellenméreggel a maga felfoghatatlan jóságában. Na. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
