Hímes /jav./
A cérna-vékony
tűkön ült.
Befűzve látta már magát.
Sietve bökdösött a semmibe,
a tű fokába nem talált.
Sodorta, tépte és harapta, majd
csomót kötött.
A tű bökött,
a vászon egyre telt.
A minta kacskaringva szegte
el a széleket.
Középre vérvörös pipacs került,
a sárga búzaföldre árva-kék virág.
A tű csak öltögette, mit kiötlött.
Mást nem adhatott, mint önmagát.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-08-05 00:47:23
Utolsó módosítás ideje: 2026-08-05 00:47:23
