NAPLÓK: mizs: olvasónapló Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 19:11 Összes olvasás: 27714| 60. | [tulajdonos]: saját halál és élet | 2007-11-03 06:05 | Rilke: Az áhítat könyve (részlet)
Saját halálát add meg, Istenem,
mindenkinek, azt, mi létében érik,
amelyben vágy volt, inség s értelem.
Nemes Nagy Ágnes fordítása | |
| 59. | [tulajdonos]: morzsák16 | 2007-10-17 06:36 | már a konferencia alatt megfogalmazódott: ünnep
egy ünnepen veszek részt
mindenki másképp, de ugyanarról beszél – ami átjön, az a szerelmes viszony
gyönyörködnöm kell – persze játékosan
pajkos és cinkos érintettséggel
macskaléptek a kása körül
ami lehet forró, vagy már hűlő, a léptek forróak, mindenesetre
hosszúra nyúlt utazás, éjfél után értünk haza
aznap mégis hajnalban kelés – „ideje van” – s egy kopogtató verskezdet (versmag, verscsíra), nem az álomban, de közvetlen az álom utáni időszakban, ami még relaxált, túlálom-idő
s lassan sorokba rendeződik a versünnep-élmény, ahogy a tizenöt költő mintegy táncot jár a kása körül
ami nem zsákmány, ragadomány – illata is elég a túléléshez
Kása körül tizenöt kortárs költő
a piliscsabai kásakör
Pillanatnyi macskaorgazmusok,
Magról magra gyűlik, és kifakad,
A hattyú segge papírképes dolog?
Hímlőt kapott a bárány és a nap,
Kőműves Kelemen zokog a kövön.
Mindent átmérő partvisnyél rezeg,
Tükröd tükrében meglep valaki,
Arcot fordít feléd a képzelet,
Kitépett toll a lúdbőrt írja ki,
Sétáló mozdulat a Köldök-körön.
Énjeid hullnak és kísértenek,
Valami örökké magadra hagy,
A kezdet kezdetén volt a lehet,
Küllőgyöngyök közt egy bicikliagy,
Macskaléptek a hűlő kása körül.
(Miklya Zsolt)
| |
| 58. | [tulajdonos]: morzsák15 | 2007-10-17 06:34 | „A vers születése” – Vörös István
a verscsinálás egy fordítás esetében nem kérdéses
ami én vagyok, az énem egy tükörbe nézve – a tükör a szöveg
csak találhatjuk a választ – a válasz születik
a vers nem a szavakban van, hanem mögöttük
én csinálom, de a szellemkép én formálja meg
a vers szü-szü-le-tik (dadogva)
a poétikák ideje lejárt
eljött a költői otthonszülés ideje
állva, ülve, figyelve szülés
az igazi művészet nem rendteremtés a káoszban, hanem a megnevezhetetlen kiemelése a káoszból
a nyelv létrehozása a teremtés újraírása
az irodalom nyelv nélkül akar beszélni valamiről
persze a nyelv eszközeivel
kerülő nyelv alkalmazása – az anyanyelvünk
az olvasás ne legyen szekunder – legyen ez a létezés
a következetlenség az egyik legszebb... /?/
persze a fékezett poétika is poétika
| |
| 57. | [tulajdonos]: morzsák14 | 2007-10-17 06:34 | „Személyesség versben és prózában” – Tóth Krisztina
mindig megképzik valaki, személyes lírai én
líra – nagyon sok álomanyagot, törmeléket használ
a versnek is van egy köldöke – ebben örvénylik a személyiség
„A havak éve”
minden versnél van valami megnevezhetetlen tudása a szöveg határairól (Schein G.)
csak cím – de már tudta, hogy hosszú, elégikus vers lesz
írás közben úgy érezte, már egy meglévő vers ritmusára íródott
„Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt” – ebből lett a havak éve
„küllőgyöngy” – a vers köldöke
e köré fűződött, szerveződött a vers
egerek háborúja /mese/ – milyen sajtzászló alatt harcolnak?
jó oldal: trappista /és nem ementáli vagy mackó – egyik se harcos/
rossz oldal: gorgonzola (a mozzarella és a pálpusztai is szóba jöhetett volna, csak egy hajszál választotta el)
| |
| 56. | [tulajdonos]: morzsák13 | 2007-10-17 06:33 | „Miből lesz a vers?” – Lator László
„A kezdet” című versről
Mi van a vers mögött? – a hátsó tartomány
„a terepszínű testek elhelyezkednek a tisztább halálba”
/a II. vh. végén Kárpátaljától ment gyalog Makóig – három hétig tartott/
az egész szörnyű hulladék – a fegyverek, sisakok, gépalkatrészek – mint színpadi díszletek
„tisztább halál” – a fogalmiság felé fordul
„az erjedés bölcs vegytanába”
gyerekkori alapélmény: szüntelen rothadás, teremtődés
trágyaszag – ambivalens: undor és gyönyörűség
„Sűrű levében a tavalyi szalma / a maró lúgot ronthatatlan állja / vörheny csigolyák közt okker huzallal / épült másolhatatlan statikája”
egy szalmaszál, ami egy kalászt hord a tetején – az ember által nem utánozható
„az ultramarin ég egy ujjnyi csíkja” – /fiatalkorában festőnek készült/
„a kékszívű fehér acetilénláng / váratlanul a horpadt ég felé tör”
„a mozdulat már-már megüli fészkét”
a háború utáni érzés: optimizmus, megváltjuk a világot
mégis ott – megjelenik a kétely
„derül, sötétül, változik a háttér, / kiválik az egyetlen lehetőség”
a fordulat éve – egy rossz determináció következett be
egy csomó véletlenből, esetlegességből kiválik az egyetlen lehető sors
az elszalasztott sorsok az életünkön átsütnek
kialakul az egyetlen sorsunk a sok lehető közül
morális kérdés is – parancs
Makó – a szellemi nagykorúság elérése
szigorúan ellenőrzött asszociatív technikával készült vers
//a vers és az esszé megjelent: Forrás 2001/7-8.//
| |
| 55. | [tulajdonos]: morzsák12 | 2007-10-17 06:31 | „Figyelem, tudás, pontosság – némi anarchiával” – Vasadi Péter
jó, a verset csinálják
de mit csinálnak, ha nem születik meg
a techné és a misztérié összefonódik
és még valami – permanens lelkesültség
a matéria mintegy szakrális szeretete
a valóság harapása
ösztönösen ellenszélbe, ellenem szélbe fordulok, magam sem tudom, miért
fölfogni – estében, hulltában – a dolgot
résen lenni, de nem siettetni
a gyűrődéseket majd – lehet, hogy attól lesz szép
tanulni – lenni, akihez tapadnak a jelentések
a tudott dolgokat látni
nagy, népes, friss a jelentések, esetek tábora
minden érdekel
ha letelt valaminek az ideje – elfordulok, mert már valami más vár
nem reggel 8-kor vagy du. 3-kor – mindig ideje van az írásnak
a visszafogott türelmetlenség termékenyít
érintetten – csak akit megérintettek, az érinthet meg igazán
a poézis nem hisz a drogokban
költészetre nem minden méltó, de a költészet mindent méltóvá tehet az írásra
mindegy miről, de nem mindegy, hogyan
királyi szolgálat
van valami mindig, ami magára hagy
ilyenkor szabadság van
egyszerre vagy alany és tárgy
rajta, neki kell ülni – ez a megoldás
a valódi történet /a belső történet/ történés
a költészet megtestesítő térerő
| |
| 54. | [tulajdonos]: morzsák11 | 2007-10-17 06:31 | harmadik blokk:
„Apokrif orthodoxia – a szent és a profán”
„Lázálom – Egy Ted Hughes-vers születése” – Gergely Ágnes
T. H. élete végén írta legjobb verseit (1930–1998)
felesége az amerikai Sylvia Plath /öngyilkos lett/
„Ön összetéveszti a költészetet a hisztériával” /egy angol professzor/
/T. H. felesége halála után (1963) minden évben verset írt Sylvia születésnapjára/
regényként olvasható verseskönyv
nagyszabású költő élhet hisztérikusan
nem írhat hisztérikusan
amerikainak lenni Európában - /tíz évvel/ a II. vh. után eléggé kísérteties
/”Anglia olyan mocskos. Csak a tenger moshatja tisztára”/
Ted Hughes felesége haláláig nem látott kísértetet
/”A te Párizsod, úgy gondoltam, amerikai”/
„Visszatartottam tőled a magam Párizsát. Az én Párizsom annyi volt csak, hogy nem német.”
„Túl tiszta vagyok hozzád. Mindenkihez. A tested fáj nekem, mint Istennek a föld”
T. H. nem Sylviával kegyetlen – önmagával
mindkettőjüket nehéz fordítani – kínlódva írtak
/Ted Hughes: Az ajánlatok c. verse és Gergely Ágnes esszéje a Holmi 2007. augusztusi számában/
| |
| 53. | [tulajdonos]: morzsák10 | 2007-10-16 06:40 | „A vers Észak-foka” – Acsai Roland
Finnország /ösztöndíjjal tartózkodott kint, feleségével együtt/
– megíratlan fehér lap, tabula rasa
van, ahol a hóba írta a verset /nem volt nála jegyzetfüzet – mire visszatért megtalálta/
a Lappföld fokozottan az
sokkal közelebb van az ég
elemi kapcsolat a természettel
a finn kortárs költészet nem használja a rímet
„Én és az ég, elindulhatunk.”
vakság és látás
a hegy figyeli – a természetben megtapasztalható figyelem
a természetben – ősi erotikus élmény
felruházása erotikus képekkel
Sark-kör – Köldök-kör a neve
séták – jegyzetfüzettel – ihletforrás
szinte kész képek
egész napos sötétség /ettől sokan depressziósak lesznek/ – a hó épp elég fényt adott a boldogság fotoszintéziséhez
az ég : arany – világossághozó
az osztóvonal az ikon fontos eleme
„a mozdulat napjaink arany osztóvonala”
| |
| 52. | [tulajdonos]: morzsák9 | 2007-10-16 06:39 | „A költészet megkopasztása” – Kemény István
Odüsszeusz – szirének éneke – sokat kockáztatott
a király arra is ki volt választva, hogy bizonyos élményeket közvetítsen
költészet – a szirének énekének közvetítése
arisztokratikus jellegű – még a hallgató is
mit bízott ránk, melyik grófságot, a király
az elefántcsonttorony nem arisztokrácia – gőg
feloldhatatlan ellentét:
írott költészet (arisztokratikus) – világ: demokratikus
ma mindenki meghallgathatja a szirének énekét – ami a hajó biztos pusztulását jelenti
a saját tanácstalansága /magáról beszél/ – egy munkafázis
nemzedéke – az ezredforduló táján negyvenéves
a 40 éves hatástalan költő röhejes jelenség
mi most kezdtünk öregedni
a művelt olvasóközönség eltűnik – nem jelent nekik az írott költészet semmit
kiderült: olvasás nélkül lehet élni
az írott költészet uralmának vége – kinyírta önmagát
tudom, hogy az emberi kultúra egyik csúcsa
ha beletörődöm, hogy vége, én is hozzásegítem
két dolog érdekel:
- az írott vers megmentése
- és a lúdbőr
ami fontos, hogy egy ilyen konferencián szó essen a lúdbőrről
a versírás célja a lúdbőr
úgy képzelem ezt az előadást, mint egy verset
muszáj bevallani, én egy buta költő vagyok
lekopasztani a költészetet a lényegig
verset is így írok, mint aki fejjel megy a sötétbe, hátha nem is lesz fal
demokrácia van, nem, megszavaztuk... /hogy meghallgatjuk a szirének énekét/
én leszek a költőtök, csak fordítva
Odüsszeusz agyaggal a fülében, miközben a többiek a szirének énekét hallgatják az evezőpadhoz kötözve – /Odüsszeusz pedig jegyzetel, ebből fogja megírni a szirének énekét/
negatív ars poetica
| |
| 51. | [tulajdonos]: morzsák8 | 2007-10-16 06:38 | „Képzelet és szövegszerkesztő” – Szőcs Géza
alkotó és befogadó közötti kommunikáció
a fantázia teremti meg az esztétikai teret
kettejük fantáziája képes összeadódni
a megismert világot alkotó elemek variálása
elemeiben régi – felépítésében új
képzelőerő: testrész vagy szerv
aktív – üres terekbe hatol be – kitölti
soha nem volt valóságok létrehozása
passzív – egy hívószó megérinti a tudatot –
asszociációk keletkeznek, jelentések megsokszorozódása
a tudat egy palimpszeszt
sokjelentűség – valami nemcsak önmagát jelenti, hanem sok mást is
Bolyai János – fiatalkorában ő is írt verseket
három étized múlva kárhoztatja a verset
a nyelvet /a szavakat/ egyjelentésűvé /egyértelművé/ szerette volna tenni
mindegyik valami és valami más is
a befogadó fantáziája megmozdul – nem újraalkotja, hanem kiegészíti, befejezi a művet
a kimondhatatlan határvidékén
mű – ontológiai kommentár a világról
a fa ábrázolásában benne kell lennie az ellen-fának és a soha-fának is
„Be jó is volt, míg jég födött” – Dsida
egzakt jelentés: De nagyon jó volt, míg be voltam fagyva
alkotás – a nyelvi fantázia felpörgetésének képessége
ösztönös vagy tudatos költészetről való diskurzus
Babits: éjszaka egy remekművet álmodott, s mire felébredt, elfelejtette
papírt, tollat készített az ágya mellé
felébredt, leírta:
„Magyar Péter, Magyar Pál,
papiroson kapirgál.”
lírai rubikkocka – meg kéne csinálni
a képzeletben a jelentéssíkok elforgatása
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
