DOKK

 
2687 szerző 33792 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
KIEMELT AJÁNLATUNK

Hegyi Botos Attila
  De a tenger
Új maradandokkok

Bánfi Ferenc: Csillagok háborúja
Kántor Zsolt: Véletlen
Gulisio Tímea: Sorrend
Bátai Tibor: kódolt történet
Mórotz Krisztina: Mazurkafutamok
Fekete Orsolya: Hajnal, három felvonásban
Csapó Angéla: Egy nap
T. Kiss Melinda: hazajönnek a fák
Varga Árpád: apevák
Nyári László: Fólia
FRISS FÓRUMOK

Séder István 2 órája
Mészáros Botond 2 órája
Nagyító 5 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Mórotz Krisztina 18 órája
Berta Gabriella 19 órája
Várkonyi Miklós 23 órája
Gyors & Gyilkos 23 órája
Gulisio Tímea 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Bánfi Ferenc 1 napja
Szemere Brigitta 2 napja
Tiszai P Imre 2 napja
Zsuzsanna Grande 2 napja
Varga Árpád 2 napja
Bakos Fanni 2 napja
T. Kiss Melinda 2 napja
Bozó Éva 2 napja
Tóth János 2 napja
M. Kiss Gábor 3 napja
FRISS NAPLÓK

 napokra zárt napok 3 órája
OLvasatlanul 3 órája
weinberger 3 órája
Baltazar 19 órája
nélküled 20 órája
Szuszogó szavak 22 órája
Bátai Tibor 23 órája
Más, és mégis ugyanaz 1 napja
P 2 napja
útinapló 2 napja
Nem tudom milyen legyek 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Ollram Csaba 3 napja
Kicsi Ólomkatona 4 napja
PIMP 4 napja
REGISZTRÁCIÓ
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: közös napló
Legutóbbi olvasó: 2017-08-23 00:27 Összes olvasás: 741

Korábbi hozzászólások:  
11. [tulajdonos]: 2013.nyara2017-08-09 20:43
hol vagy durell?

Jó lenne megtalálni és elfelejteni a voltat. De hisz ismertelek bordásan kötött pulóveredben, amiről szaladt a szem. Belefestem egy sima egy fordítottat kiálló szállal. Te kinek képzelted magad és hova? Justine voltam, Nessimet csaltam. Sivatag rózsáit kergettem álmomban mindegyik nővé ért és sírt. Vigasztaltad őket?
Azok csak sivatagi rózsák Szomjas voltál. Te álmos voltál. Kevertük a képeink. A fényt akartam érted ? Fényt amikor egy kakasnyalókán átnéztem. Nevess ez a mindent szeretek veled. Korán értél. Korán értem. Szeretted a cirill betűket? Megnéztem a horoszkópod stikában. Néha fájnak a színeid most állj meg a mellbimbód átböki a pólód szinte eseng. Lesz egy jó film. Nyugtass meg az életünk színeit rakom kitágult pupillák. Ábrándoztál gyermekként? Akár az őzikék. Tégy szelíddé aztán vaddá, legyek forró, hideg de soha vegetáló. Artemisz szarvastehene vagy az Orion. Mindegyik. Egyik se. Balettcipő a Hold.
Mesélj még. Az a kép sosem lesz kész. Most én viszek kékeket azokat hagyd átfutni az ujjaidon 8 perc fény. Mondd mit jelent ha kapkodom a szádból a szavakat ? Ez a te álmunk körbe körbe karikába minden visszatér önmagába. Hatalmas vászonra festelek. A fríz berobog a képbe nem kér elnézést felnyihog.
Vegyél holnap őzikét. Hozzá hidat. Giccseket. Aztán söpörj le minden sallangot firlefrancot nyalókát automatikus írást.


10. [tulajdonos]: Három uncia2017-08-07 11:41
mérj ki engem a zabolátlanságból
mint három uncia aranyat
mint apró rögöt a hideg vizű patakból
úgy mérj ki
hogy ne legyek se kevesebb
se több
mint a vérszerintiség
ami a tiéd bennem

Bea

9. [tulajdonos]: szép2017-08-06 12:50
Zalán Tibor
[Most írom a leglágyabb vesemet, amikor már nem szerethetsz szerelemmel...]

most írom a leglágyabb versemet amikor
már nem szerethetsz szerelemmel amikor
karnyújtásnyira lélegzetedtől
állok a végtelen hóesésben
fekete kalapban lerongyolt lelkű madárijesztő
márvány szivárványt gondolok sovány ágyunk fölé
ízeket a szánkba egymás múlhatatlan szagát. megérkeznek
majd a hóemberek is
szén-szemükkel benéznek ránk a második emeleti ablakon
fűzfás ablakunkon át benéz az erdő: s a temető is talán
: szívünk fölött vigyázzban állnak már -
a reménytelen
nagy szabad avant-garde versek
karnyújtásnyira lélegzetedtől
már letagadnám az agyamban lüktető szitakötőket
s lépnék ebben a mézes lírázó hóesésben feléd
fájdalmas fejjel pálinkától duzzadt szemhéjakkal
eljönnek majd el a hóasszonyok is
visznek fehér tájba megnémult szerelembe tőled
nem vigyáztál rám jól hagytad körülvegyenek
maszkos bitangok - ! árnyékuk lopd ki álmomból isten! -
úgy vagy hogy nem vagy már úgy leszel mintha nem
lettél volna soha. lépek feléd embermagasságú
hóesésben bár karnyújtásnyira lélegzetedtől lehet meghalok

Olvasói hozzászólások nélkül
8. közös napló: létrehozása2017-08-04 23:38
A naplót nem szerkesztőségi tag készítette. Csupán egy felhasználó.

7. [tulajdonos]: megint én.2017-08-04 22:25
Nem tudom, hogy ti mennyire szeretitek a váratlan vendégeket, akkor amikor a legnagyobb rendetlenség van a lakásban:))))és én kinn ülök a lugasban a barátnőmmel, de csak úgy beszaladtunk egy kicsit, na akkor tudnék a falra mászni.:) Természetesen a férfit ismerem, de a nőt nem. Egy bermuda van rajtam, kissé kifakult póló, de barátnőm sem néz ki különbül, aki mindennap szinte itt él. Na, szóval akkor látom meg, hogy az edényt nem raktam el, hogy úristen elfelejtettem, még jó, hogy tiszta, hogy egy pókháló van a sarokban, és hogy a macska ideges, a lábam körül köröz. És akkor jön a fiam, mint felmentő sereg, és elkezd beszélni természetesen, persze, hogy ő a nőt ismeri.Azonnal meghívatja magát a barátnőjével hozzájuk, és azonnal a kezükbe nyomja a vadászati könyvét. Hé öreg, hát nekem is van könyvem, amit dedikálok nekik kicsit elidőzöm a nő nevén. Futva jön vissza barátnőm, elvesztette a telefonját, nem találjuk, erre újra hazafut, és persze a fűben találja meg.Elkezdünk beszélgetni, a végére persze alig akarnak elmenni, nem érdekli őket a rendetlenség, csak mi, minket meg ők. :) Azt hiszem, hogy legközelebb nem csak egy kávéra ugranak be, hanem itt is maradnak csak úgy egy két napra. Hát ilyenek a mi váratlan vendégeink, belőlük lesznek a legjobb haverok:))))

6. [tulajdonos]: kívánságlista2017-08-04 16:44
legyünk szezonvégi árzuhanás
trendi kirakati bábuk
egymás hegyére hátára dobált divat

olcsó napszemüveg
rajta felejtett matricával
rojtos bikini d kosaras
műanyag strandpapucs
vándorcirkuszban a céllövölde
vagy körhintán a falovacskán
vigyorgó rajkó

csak ne legyünk te meg én
ebben a narancsragacsos
nyárban

Olvasói hozzászólások nélkül
5. közös napló: korrigálás2017-08-03 12:18
Kedves Krisztina jó helyre írtad, ezért van.

Olvasói hozzászólások nélkül
4. Mórotz Krisztina: korrigálás2017-08-03 11:18
Elnézést kérek, hogy nem a zöld kockába írtam a prózám.

3. [tulajdonos]: Albin és Vörösbegy2017-08-02 19:50
Egy prózámat teszem a közös naplóba. Tudom, próza:) Remélem, hogy ez a napló jó lesz, és nem azért jön létre, hogy cikzzük a másikat!


Amikor, Vörösbegyből nem sok minden maradt, Albinnak vissza kellett volna mennie Isten kiválasztott csoportjához, de úgy gondolta, hogy Vörösbegy sem szeretné ezt. Azt akarta mindig, hogy olyan legyen, amilyennek megszokta. Bár nem tudta, hogy a férfi nadrágzsebében egy dobókocka van, és azt morzsolgatta folyton. Sokszor éjjelente festett. Élénk gyermekrajzokra emlékeztető felnőtt tartalmú művek voltak ezek. Nagytestű férfiak és nők, akik elfelejtették régen, hogy a fáknak ruhájuk van, s kalapjuk a fagyöngy. Albin valamikor bohóc volt. Akadt, hogy néha elővette a fehér ruhájátt, és félretolta az abszintot. Varrni kezdte a gombokat, majd letépte, s újra és újra kényszeresen. Talán, hogy Vörösbegy képe, valahogy majd csak végleg elhalványul. Albin szobájában a fal salétromos volt. Pont úgy nézett ki, mint aki a fal tövébe vizel. Persze a szobáját kifestette ő, de hát ez nem sokat ért. Végső út mindig a kocsmába vezetett. Fura volt az ő barátsága és a könnyei. Bármikor tudott sírni vagy nevetni, gyerek maradt, olyan aki, még mindig a kakasos nyalóka után ácsingózik. Taknya -nyála összefolyt, amikor röhögve-zokogva kiírta a falra, hogy Sevrage. Miért is van ilyen szép neve, mintha ciklon, vagy valami trópusi vihar lenne, tűnődött. Sevrage,- most nyugodtan kimondta, ami máskor mindig felkavarta. A napjai egyformák voltak. Felkelt, evett valamit fürdött, megcsókolta a dobókockát, és lassan elindult a kocsmába. Ügyelt arra, hogy járdán rá ne lépjen a vonalakra, mint valamilyen babonás kölyök. Vitte az üvegeit is, amiket néha nekicsapta a hídnak, hogy a szilánkokra hullottak. Vörösbegy, amikor még mellette élt, olyan volt, mint a levegő. Nem akarta megváltoztatni, mert akkor már nem az ő Albinja lett volna többé. Aztán egy halvaszülést követően jött arra rá Vörösbegy, hogy melleiben elindult a tejelválasztás. Attól kezdve minden reggel bimbóira vette Albin kiszáradt ajkait és boldogan adta át magát a szoptatás örömének, miközben kedvesét mentesítette az abszint hatásától, s mintegy méregtelenítette az ő testét az előző napi nyakalás következményeitől. S hát mi tagadás ezen aktus közben szép-csöndben hullámzó mozgások tűntek fel a has alsó harmadában, ami bizony a titkolt orgazmusáról árulkodott, amihez a combok ütemes meg-megfeszítése is hozzájárult. Albin minden nap szopott, s élvezte ő a bögyös faros asszonykájának cirógatását, aki elfogadta őt olyannak amilyen. Volt köztük valami, titokzatos egymásra hangoltság. Számtalanszor kitalálták egymás gondolatait. Sokszor egymás szájából kapkodták a szavakat. Esténként gyakran kiállt Albin a szoba közepére, mint a manézsban valaha. Felidézte a régi időket. Bohóc az, aki játszik, de mások sosem játszhatnak az ő rovására. Sokszor rátört a festhetnék. Máskor tébolyultan vetette bele magát valamelyik könyv olvasásába. Vörösbegy pedig hűségesen kotyvasztotta az egytál ételeket. Legtöbbször lecsót főzött, vagy kurkumás csirke-szárnyat bacon ágyon, paradicsommal, paprikával betakarva. Szerették egymást. Szerették az alkoholt is. Albin függő volt, s mindkettőt bőszen élvezte nap-mint-nap. Észre sem vette, hogy Vörösbegy fogyásnak indult visszavonhatatlanul. Bár a reggeli szoptatás el nem maradt, de mély árkok jelentek meg az asszony szeme alatt. Ám Albin mit sem sejtett abból, hogy az ő Vörösbegye hamarosan

elröppen, észrevétlenül és végleg.

2. [tulajdonos]: haiku12017-08-02 11:46
most tanulom meg
a haiku írását
tömör gy?r?dés

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: y0ap  


Olvasói megjegyzés
Feladó: Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: pgst  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-08-21 16:45 Vezsenyi Ildikó
2017-08-10 05:01 Berta Gabriella
2017-08-06 16:04 Takács Éva
2017-07-22 19:53 Belle
2017-07-16 14:46 Volt egy pillanat
2017-07-14 19:32 Nagy ágnes
2017-07-14 09:50 Barna Ágota
2017-07-13 20:44 Gyurcsi
2017-07-03 09:51 Kullancs Kata
2017-06-27 23:45 KMara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-08-23 15:35       ÚJ bírálandokk-VERS: Szoboszlai Judit várj még
2017-08-23 15:16   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond
2017-08-23 14:57   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond
2017-08-23 14:07   Napló: napokra zárt napok
2017-08-23 13:55   Napló: OLvasatlanul
2017-08-23 13:53   Napló: weinberger
2017-08-23 11:52   NAGYÍTÓ /TDK:Semmi líra/
2017-08-23 09:51   Napló: OLvasatlanul
2017-08-23 07:18       ÚJ bírálandokk-VERS: Siska Péter Tabula rasa
2017-08-23 01:13   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond