Lamentáció a kutyákért
Gyere te szegény a boxerek közé,
alázkodj a bernáthegyiek pofája alá,
szimatolva orroddal fölfelé, hökkentve
dolmányos pincsiket, gyere te csapzott,
mosdatlan, koldustetűs, őseid
koponyáját hagyd a bürökben,
mosolygós szelídségüket, s azt a
kimerült harapást, vége az őrzéseknek,
nem vagy te már az az eb,
a lompos lustaság, vidám lihegés,
kiöltött nyelvvel nevető,
megfagyott szél rongyai közt a csonttal,
húsz fekete köröm cárja nem vagy,
gyere Normandiába fényképezők elé,
csaholj tengeri csillagra, állj
kétlábra, s iramodj apály után,
halhatatlan leszel, micsoda
patát hajszolnál a tilosból?
bikák kísértetét? korcs vagy,
a paripákkal fürgeséged elveszett,
hisztéria hajt kereket megállítani,
nappal láncon pörögsz, éjjel is
odaülsz szabadon, fölugatnak
a régi bajnokok, nyúlpihések,
fácánok után is felrepülők,
hajnali holdtöltekor:
ne rontsd a korai portyák hitelét!
gyámoltalan hangoddal ne háboríts,
gazdád hangjára sem hasonlítasz,
társalgásra esetlen, bandából kimarva
űzöd a kismacskákat, gyere szegény
piros pórázra, esti szellőzködésre,
gyere az emelet sarkába, ne ott,
te ugatások stafétájának vége,
hogy izgult az éj az őr lépte után!
harangokat győzött a tutolás,
vonítások lelkekbe hallatszottak,
de te kert alá menekülsz, bújsz,
nem mint a rablókra feszült márvány-ebek,
rossz-hír-hozók előtt dühbe gömbölyödők,
hirtelen némulók, kiket a csönd
súlya álomba nyomott, gyere szegény,
kocsmába mennek veled, s kikötnek,
gyere, mesélnek majd a küszöbön
gyereklovagoltató kutyákról,
gyerekfejeknél hízelkedőkről,
megalázott, ferde farral szaladókról,
kanok pompájáról, s iszonyú
szégyenéről az összeragadásban,
beszélnek szomszédok dorongjairól,
sánta kutyákról, kék mérget okádó
kutyákról, vadőrök bosszújáról,
te mindenből kimaradt, szaladj
ki a télizöld bokrok alól, mintha
egy nyúl billegő futását láttad volna meg,
mely Ragúzáig meg sem áll, menekülj
az útszéli haláltól, áthajt
rajtad a röhögés, hangyák másszák meg
véres orrlyukadat, gyere,
meghajlok előtted térdemig,
szíjra kujtorgó árnyék.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Mivé lettél (Budapest, 1998)
Kiadó: Nap Kiadó