az utolsó alma: mér-KŐ-zés

..
 
2836 szerző 38124 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György Károly
  Régi, benső mozi
Új maradandokkok

Tóth János Janus: Pipacsiszap
Tóth Gabriella: Álmatlanul
Bátai Tibor: bravúrdarab [east side story]
Bara Anna: tört arany
Hodász András: húsz perc
Markovics Anita: Ki útjaiban...
Kocsis Nóra: Reggel 8-tól este 6-ig
Busznyák Imre: Elveszett világ
Karaffa Gyula: Értelme a szónak...
Csapó Angéla: A reményhez
FRISS FÓRUMOK

Vasi Ferenc Zoltán 3 órája
Vezsenyi Ildikó 5 órája
Gyors & Gyilkos 9 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Miskolczi B. László 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Konta Ildikó 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Boris Anita 3 napja
Szilágyi Erzsébet 5 napja
Szilasi Katalin 7 napja
Gyurcsi - Zalán György 7 napja
DOKK_FAQ 7 napja
Nagyító 9 napja
Ötvös Németh Edit 11 napja
Farkas György 12 napja
Albert Zsolt 16 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Etzel Mark Bartfelder 2 órája
Kicsi Ólomkatona 6 órája
Zúzmara 6 órája
Conquistadores 7 órája
ELKÉPZELHETŐ 7 órája
Gyurcsi 7 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 10 órája
Habakukk 12 órája
mix 15 órája
Sáfély 15 órája
A vádlottak padján 17 órája
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 22 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
az utolsó alma 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2022-08-12 01:40 Összes olvasás: 48043

Korábbi hozzászólások:  
803. [tulajdonos]: mér-KŐ-zés2022-07-23 11:57
„(…) ellenfél nélkül nincs meccs.” (Kukorelly Endre)

„[Lev Sesztov] Kapcsolata Husserllel a század talán legszebb példája arra, hogy ellenfelek miként őrizhetik meg egymás iránti tiszteletüket, sőt barátságukat. Husserl, akinek az utolsó szó mindig az ész szava volt, nem volt hajlandó átlépni abba a titokzatos és rejtélyes tartományba, amely túl van észen és értelmen, s amelyben már a remény, a hit, a vak meggyőződés és a belső igazságtudat kormányozza az embert. Sesztov, miután megismerte Husserl írásait, elsősorban nem filozófusként, hanem érző és szenvedő emberként igyekezett azokat cáfolni. „Feltétel nélkül készek vagyunk arra, hogy a követ, a butaságot, a semmit istenítsük. És egyikünk sem merészeli megkérdezni: ugyan milyen, miféle titokzatos erő bír rá minket arra, hogy lemondjunk minden reményünkről és bizakodásunkról, mindenről, amit szentnek s vigasztalónak tartunk, amit igazságosnak és üdvösnek látunk?” Hevesen támadta Husserlt. De nem igazságtalanul. S főként nem szeretet nélkül. És ezt Husserl is sejtette. Amikor 1928 áprilisában Sesztovot meghívták Amszterdamba egy filozófiai kongresszusra, amelyen másnap Husserlnek is előadást kellett tartania, a német filozófus azt üzente a rendezőknek, ne engedjék Sesztovot elutazni: mindenképpen szeretne vele találkozni. S először szembekerülve nagy és híres ellenfelével, Husserl alig várta, hogy közös amszterdami ismerősük lakásán befejeződjön az ebéd. Türelmetlenül félrevonta Sesztovot a szomszéd szobába, s ott, a könyvespolcok előtt állva, e szavakat intézte hozzá: „Igazságtalan volt. Egyfajta kőbálványt csinált belőlem, azután felállított egy magas alapzatra, és egy kalapáccsal szétverte ezt a bálványt. De vajon tényleg ennyire kőszerű volnék?” Husserl szavaiból érezhetően árad némi keserűség. Keserűvé akkor válik az ember, ha érzékeny pontján érintik meg. Sesztov pedig ennek volt nagy mestere. Szeretett mások lelkébe behatolni - ahogyan ő mondta: mások lelkébe elzarándokolni. Husserlt is jól ismerhette már belülről, még mielőtt személyesen találkoztak volna. Husserl azonban, mivel nemcsak nagy gondolkodó, hanem nagy ember is volt, érezte, hogy Sesztov nem hiúságból és elfogultságból támadja. Amikor évekkel később Sesztov meglátogatta őt Freiburgban, így mutatta be az orosz emigránst az éppen nála vendégeskedő amerikai filozófusoknak: „Kollégám, Sesztov; eddig még soha senki nem támadott meg olyan élesen, mint ő -- és azóta tart a barátságunk.” S mi egyébbel viszonozhatta volna a barátságot, mint azzal, hogy felhívta Sesztov figyelmét Kierkegaard-ra. Arra, akivel egyébként neki magának sok vitája volt. Vagyis barátját olyan érvekhez segítette hozzá, amelyeket az őellene is használni tudott. A szellem valódi nagysága a jellem nagyságával társul.”

(Földényi F. László, http://epa.niif.hu/01000/01050/00151/pdf/EPA01050_holmi_1996-11_1596-1614.pdf)


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-08-11 23:14   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2022-08-11 22:18   Új fórumbejegyzés: Vasi Ferenc Zoltán
2022-08-11 22:08   Új fórumbejegyzés: Vasi Ferenc Zoltán
2022-08-11 21:01   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2022-08-11 19:51   Napló: Kicsi Ólomkatona
2022-08-11 19:23   Napló: Zúzmara
2022-08-11 18:24   Napló: Conquistadores
2022-08-11 18:17   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2022-08-11 18:14   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2022-08-11 18:10   Napló: Gyurcsi