NAPLÓK: az univerzum szélén
Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 05:15 Összes olvasás: 76123| 175. | [tulajdonos]: | 2021-04-09 14:12 |
| bizony, tevutak. egyszer nem ereztem magamat deviansnak es egyedul. egyszer kellett volna meg kicsit varnom es csak egyszer kellett volna lemondanom a sajat egomrol, vagy egyszer nem gyavanak lenni. de nem, elojott belolem a gonosz. azota meg csak egyre jobban jaratom le magam. K. talan sikeresebb lesz, talan az uton tud maradni, elmulik belole a maradekom is, kiamortizalom magamat belole, kovetkezetes gyerekesseggel, kovetkezetes faszsaggal. en meg maradok az ut szelen, belemerevedve az atomvillanasba. nem valtozik semmi. minden nap ugyanaz. minden nap ugyanannyira. valaki vagja ki a nyelvem. valaki nyomja ki a szemem, ontson olmot a fulembe, kapcsolja ki a gondolatot es szoritson parnat a fejemre, az utolso idegrangasig. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
