NAPLÓK: az univerzum szélén
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 16:14 Összes olvasás: 46272162. | [tulajdonos]: | 2021-03-27 12:34 |
mar napok ota bennem van, ami bennem van es nyomaszto, szurke, kilatastalan minden, mint egy sivarra veszekedett panelhazi lakasban az elpocsekolt gyerekkor. ahol nincs mit tanulni es elfogyott, ami gatlastalanul bekebelezheto. annyira megfakult es elfeledett minden, hogy keseru meglepetes a cigaretta ize, vagy az emlek, hogy valaha a cigarettanak volt konstans ize, hogy zamattal tarsult a tavaszi utca is, hogy meg tiszta porusu erzekek tokoztak a tudatba az esemenyek lancolatat. na ilyen mar nincs, semmi sem friss, csak kovetkezmenyek vannak, egymasra epulo mocskos betonretegek es a szuksegszeruen elnyomott elegedetlenseg, olyan holmi, amibe csak beletorodni lehet. szorongas, termeszetesen, osszehordott romok, diszmorfia. maszkot fel, nincs mit tenni, csak ugy, mintha. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!