NAPLÓK: csödö: az elátkozott királyfi Legutóbbi olvasó: 2025-04-01 02:40 Összes olvasás: 81424. | [tulajdonos]: 3. rész | 2008-05-16 12:22 | Ritka-Szép-Szakállú, az asztrológiát tanulmányozva hamar rájött, hogy sorsát megpecsételték az Istenek; a mérleg égöve alatt született, ott, ahol a nap a
nyilas jegyében kel. Tehát Ritka-Szép-Szakállú kezdhetett bármibe, mindenben tehetséget talált, de soha nem okosodhatott annyit, hogy azzal lelki békét
találjon. Az összes szempontra kíváncsi volt, minden létezőről tudni akart, hogy felmérhesse önmagát, és kilépjen a rá bocsátott átokból. Persze az átokról
nem tudott, pusztán sejtette, valami nincs rendben körülötte.
Gyerekkorában ismeretlen helyekkel és emberekkel álmodott, akik őt szólították;térjen vissza hozzájuk. Sohasem tudta ezeket az álmokat megfejteni, viszont
amíg élt, emlékezett rájuk, és ez az emlékezés keserítette meg leginkább a napjait. De ezek az álmok határozták meg élete későbbi folyását is; ezek mentén
indult el végtelen vándorútjára az emlékezet és az akarat határvonalán.
Mindig félt az emberektől, nem tudta, hogyan tekintenek rá; félt, hogy fölismerik benne a nem evilágit. Félt attól, hogy korcsként tekintenek rá, ahelyett, hogy
meglátnák benne lelke rejtett szépségeit. Persze, mint minden ifjú, Ritka-Szép-Szakállú sem tett semmit azért, hogy másként nézzenek rá. Saját kelepcéjébe
esett: túlzott félénksége azt váltotta ki mindenkiből, amire számított. Ha egy szép lány mellett ment el, szemét lesütötte. Bolondnak hitték ezért, pedig
Ritka-Szép-Szakállú a rátelepülő átok mellé kegyetlen, mélyértelmű szépséget kapott az Istenektől, hogy az ellensúlyozza túlvilági terhét. Egy szó, mint száz:
Ritka-Szép-Szakállú nem tudott mosolyogni. Nem tudott mosolyogni senkire, aki nem férkőzött hozzá önerejéből közel, megérezve a királyfi csodás
képességeit.
És most, mindezt tudva, hallgassátok a királyfi útjának történetét Lo¹inj szigetére, ahol valóra válhatnak az álmok, és az átkok alól föloldozást nyerhet mind halandó, mind pedig halhatatlan. | |
3. | [tulajdonos]: 2. rész | 2008-05-16 12:21 | Hadd mesélek kicsit Ritka-Szép-Szakállúról!
Ritka-Szép-Szakállú rendelkezett mindazon jó tulajdonságokkal, melyekkel bátyái külön-külön. És persze mindazon rosszakkal is. Ritka-Szép-Szakállú
depressziós volt, skizoid és szemeiből végtelen magányosság sugárzott. Nem voltak céljai. Elindult, mert bátyjai elindultak, létezett, mert szülei életre hívták,
evett, mert mástól ezt látta, ivott, mert mástól ezt látta, és nem szeretett, mert mástól sem látta ezt. Elrévedő indulattal bámulta az embereket, szemeit folyton
összehúzta, fürkészte mindenki szemét, akibe csak belebotlott, keresve azt, amiről addig még csak nem is tudott.
Ritka-Szép-Szakállún átok ült. Az öreg király, és annak sudárszép felesége első két fiúk után szerettek volna még egy lányt. Elmentek hát a Vonal-Hegyek
boszorkányához, hogy áldja meg őket egy lánygyermekkel, nem tudva azt, hogy a Vonal-Hegyek boszorkánya szülte még ifjúkorában a király törvénytelen
gyermekét, mikor a király még nem volt király, és a boszorkány még utcalány volt. A fiatal utcalány elhallgatta az akkor még fiatal királyfi elől, hogy az fiút
nemzett neki, így hát a király nem tudhatta, hogy az az ifjú csirkefogó, akit többrendbeli rablásért bitóra küldött, a saját fia volt.
A boszorkány tehát megátkozta a királyt, annak feleségét, és születendő gyermeküket, aki végül fiú lett. Az asszonyra a legkönnyebb átkot küldte:
Ritka-Szép-Szakállú születésébe halt bele. A király a következő átkot kapta: nőre többé soha nem tudott szerelemmel nézni. A fiú kapta a legsúlyosabb átkot:
az emlékezés, és a tehetetlenség átkát. A fiú, a két átoknak köszönhetően örök útkeresésre kárhoztatott. Az átkot végül sikerült megtörnie, de addig még nagyon sok idő telt el... | |
2. | [tulajdonos]: 1. rész | 2008-05-16 12:20 | Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia. Ahogy az lenni szokott, a három királyfi elindult szerencsét próbálni. A legidősebb
királyfi, akit Komorszeműnek hívtak, nyugatra indult. Hetedhét országon is keresztül vándorolt, hogy apja kívánsága szerint, mint legidősebb királyfi, feleséget
szerezzen magának, s így jutott el végül a hűvös és esős Angliába. Itt aztán Komorszemű, hogy feleséget szerezzen magának, belevetette magát az éjszakai
életbe. Nem csűröm-csavarom tovább a szót: Komorszeműt már az első éjszakán magába szippantotta a party-drogok világa. Feleséget nem talált, viszont a
drogoknak, valamint tekintélyes altesti szervének köszönhetően, amely tulajdonságát nem csak hetero szvingerpartikon használta föl, trippert, majd szerzett
immunhiányos betegséget igen. Azt talált.
A középső királyfi, akit Ébren-Álmodónak hívtak, és akit apja, az öreg király azzal a feladattal indított útnak, hogy öregbítse királysága jó hírnevét, keletre indult.
Hegyen-völgyön át, vad szelekkel küzdve, semmitől meg nem hátrálva jutott el Tibetbe. Végül ő sem tudta teljesíteni apja kívánságát; elmerült a tibeti
buddhizmus legmélyebb bugyraiba, és a legenda szerint az örök megfigyelés állapotába került.
A legkisebb királyfit az öreg király nem szerette volna elengedni, hiszen szíve mélyén hozzá ragaszkodott leginkább. A legkisebb királyfit
Ritka-Szép-Szakállúnak hívták az ország hajadonjai. Az öreg király végül -- szemén könnyfátyollal -- ennyit mondott neki: Menj, fiam, ha menni akarsz. És
Ritka-Szép-Szakállú, aki aztán megküzdött a sárkánnyal, elindult dél felé, pusztaságokon, hegyeken, és tengereken keresztül, mígnem kikötött Lo¹inj szigetén... | |
1. | [tulajdonos]: előszó | 2008-05-16 12:18 | Mesére hívlak ma, kedves olvasóm. Mesélni kezdek, magamról, magadról (kérdések, melyeket eddig nem mertél föltenni). Nem fogok magyarázkodni; igaz, ami igaz, hamis, ami hamis.
Szeretek álcázni; biztos néha te is így vagy ezzel. Éppen ezért hívlak most közös munkára. Várom a javaslataid. Adj nekem történet szeleteket, és ha tetszik, te is a történet részese lehetsz.
Legyünk együtt kreatívak, csináljunk végre valami jót! Fel a fejjel. Író és olvasó most egy műhelyben. Legyél hozzám kedves, és én is az leszek hozzád. Kezdődjék hát a történet; legyen líra, legyen dráma, legyen próza. Játsszunk végre együtt!
Tessék, adom neked az első három részt. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|