NAPLÓK: Zúzmara
Legutóbbi olvasó: 2024-05-17 12:57 Összes olvasás: 134987| 1309. | [tulajdonos]: csak úgy | 2020-02-23 15:08 |
| Elképzelhető, hogy versek helyett prózát kellene írnom? |
|
| 1308. | [tulajdonos]: Diszkrimináció | 2020-02-23 12:51 |
| Furim igazán megbántott. Úgy tűnik, ő se talált verseim közül egyetlen szóra érdemest sem. Hja. Majd beletörődök. |
|
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1305. | [tulajdonos]: Hmm... | 2020-02-23 11:38 |
Hinta
Gumikerékből készült gyermekeim hintája. Örömmel vették birtokukba. Magasra repültek, énekeltek közben. Eszembe sem jutott, hogy van egy nagy titkuk: darazsak fészkelték be magukat a kerékbe.
Valamiféle kompromisszumot kötött darázs és gyerek, nem bántották egymást. A darazsak vígan jártak ki-be. Egyetlen egyszer se csípték meg a gyerekeket. Könyörögtek, ne bántsam e máskülönben cseppet sem barátságos rovarokat. Nehéz szívvel ugyan, de engedtem kérésüknek. A mai napig emlékszem, mennyire rettegtem, hogy baj lesz belőle. De nem. |
|
| 1304. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2020-02-23 02:16 |
itt hagyom neked
az önfeledt kacagást
a várakozás örömét
a gyertyafényt
az átsimogatott éjszakákat
kávé illatú reggeleket
mindezt köszönném de
haragszom
többé nem gondolok rád |
|
| 1303. | [tulajdonos]: Hmm... | 2020-02-22 08:45 |
nem láttam tengert sem sivatagot
sem magasba nyúló hegyeket
lankás dombok erdeit járom
gomba elsuhanó őzsuta vaddisznó dagonya
erdei virágok a látványosságok
az erdő harapható levegője
szétáramlik roncsolt tüdőmben
suhogó fák félhomály sejtelmei
bekandikáló fénynyaláb aranya
semmihez sem fogható víg madarak dala
mennyi melengető érzés
átölelek néhány megtermett tölgyet
érzem a bennük áramló energiát
mintha apám s anyám ölelne vissza
majd újra a városi kongó lakásom
amit nem tesz hangulatosabbá
az erdőből elhozott üdezöld páfrány sem |
|
| 1302. | [tulajdonos]: egy hajléktalan bánata | 2020-02-22 05:05 |
Kikukázom a verseimet, mint az alábbi hajléktalan:
eső áztatja a koldust
foltos ruháján a nyomor szaga
de ez neki most nem számít
dohányt talált rágyújtana
az éhségtől egyensúlyát vesztve
a mocskos tócsába zuhan
s a talált dohány elázik
ő ettől olyan boldogtalan |
|
| 1301. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2020-02-22 02:34 |
az idő, ez a garabonciás
életünk egy s más szakaszán
kifényezettt tükröt tart elénk
az igazság szikraesőként jön
választ adva tetteinkre
ez az igazság mint a nadragulya
halálos is lehet
ramazurit okozva lelkünkben
s nincs feloldozás hiába ősz a hajunk |
|
| 1300. | [tulajdonos]: Hmm... | 2020-02-21 15:36 |
Bizonyára írok még, de egyelőre kedvemet szegték.
Örülök, Ildikó, hogy tetszettek a történeteim. :) |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
